Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz hitel után kamatot csak azt követően kell fizetnie Magyarországnak, hogy valamekkora finanszírozást már lehívott, és csakis a már lehívott összeg után – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteken. Orbán Gábor megismételte, hogy a paksi bővítésre az orosz féllel kötött pénzügyi megállapodásban rögzített finanszírozási konstrukció rendkívül kedvező magyar szempontból.
A minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára valótlannak, félrevezetőnek nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint előre kellene kamatot fizetni a hitelért.
"A paksi bővítés finanszírozására két lehetőség között választhattunk: vagy megpróbáljuk a piacról felvenni a szükséges forrásokat, vagy egy államközi szerződés keretében alakítunk ki egy finanszírozási konstrukciót. Az utóbbival a magyar állam által elérhető piaci hitelnél átlagosan 115 bázisponttal alacsonyabb kamaton jutunk forráshoz" – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ezzel az évente átlagosan elérhető megtakarítás 18 milliárd forint.
Több mint 32 év alatt összesen közel 600 milliárd forintot spórol a magyar állam, ennyivel olcsóbb Magyarország számára az orosz állammal kötött finanszírozási megállapodás, mint bármely más konstrukció – hangsúlyozta.
Közölte, a tárgyalások során az derült ki, hogy a magyar állam szempontjából kedvezőbb, ha a finanszírozás önrészét az építkezés alatt elnyújtva biztosítja, mert így nem egy vagy két év alatt, hanem több mint 10 évre elnyújtva jelentkezik a magyar államnak pénzügyi kötelezettsége.
"Így nem egy vagy két nagy összegű kifizetés terheli az államot egy adott évben, hanem elnyújtva, kezelhető, kisebb összegek" – mondta.
Az MTI azt követően kérdezte az államtitkárt, hogy az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodás tervezetét, és utasítást adott az aláírásra.
A dokumentumban, amely csütörtökön jelent meg a hivatalos (állami) jogi információs portálon, az áll, hogy a magyar fél 2014-től évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026 március 15-éig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, és az utolsó 7 évben 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.
Az első hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 25 százalékát kell 14 egyenlő részben törleszteni, a következő hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 35 százalékát 14 egyenlő részben és az utolsó hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 40 százalékát 14 egyenlő részben.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Ajánló a HVG legfrissebb számából.