Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Amerikai szenátorok egy csoportja egyre jobban elmozdulna az Oroszországgal szembeni tényleges szankciók irányába, Vlagyimir Putyin országa ugyanakkor mindeközben már egyre jobban érzi az eddig bevezetett szankciók hatását. Az oroszokon nagyot üthetnek a további szankciók, ám ezekkel Európa, és a világ is megütheti a bokáját.
Két amerikai szenátor a jelenleginél messzebb menne, és további szankciókat szorgalmaznak Oroszország ellen – írja a CNBC. A szenátorok orosz petrolkémiai vállalatokat és bankokat említettek meg, mint olyan cégeket, melyek a szankciók célkeresztjébe kerülhetnek. A törvényhozók szerint a további szankciók közvetetten Európának is fájni fognak – a szankciók súlyosságára Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke is felhívta a figyelmet –, ám a szenátorok szerint itt az ideje, hogy ezt az öreg kontinens is elviselje.
Az EU és az USA mindeddig csak személyekkel szemben hozott célzott szankciókat, ám a hírek szerint az amerikai kormányzat bővítené ezt a kört, és orosz energiacégeket is a listára tenne. Az Európai Bizottság (EB) múlt héten tájékoztatta a tagállamokat az esetleges további szankciók gazdasági és pénzügyi hatásairól, a tagállamoknak most keddig kell választ adniuk, hogyan is vélekednek a tervezett további lépésekről. Az viszont biztos, hogy a nagymértékű orosz energiafüggés pár tagállam döntésére rányomhatja majd a bélyegét.
A cikk szerint ugyanakkor az oroszok is nagymértékben rá vannak utalva az energiahordozók exportjára. Két éve szinte egyáltalán nem tapasztalható olajár-emelkedés, ez pedig az orosz gazdaság növekedését is visszafogja. A krími válság következtében pedig az idei évben eddig 70 milliárd dollárt vontak ki befektetők az orosz piacról, a rubel eközben 9 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Az infláció pedig 7 százalékos szintre szökött a múlt hónapban.
Mindemellett ha a nyugati cégek "pénzügyi embargót" hirdetnének az orosz vállalatokkal szemben, akkor az további nehézségeket okozhatna Putyinéknak. Még Európa részvétele nélkül is nagy kár érheti az oroszokat az amerikai pénzügyi közvetítőrendszerek túlsúlya miatt. Az oroszországi tranzakciók nagyobb léptékű befagyasztása a cikk írója szerint egy komoly mértékű pénzügyi válságot is okozhat, ám ez már globálisan is negatív hullámokat vethetne. Mindeközben pedig azt is érdemes számításba venni, hogy az oroszok már igyekeznek kikerülni az amerikai pénzügyi közvetítőket (péládul MasterCard, vagy Visa): saját nemzeti bankkártyarendszert gründolnának.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.