Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A monetáris enyhítési hatás az intézkedések nyomán potenciálisan megjelenő pótlólagos forintlikviditásból ered – közölte a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana.
Az elemző megerősítette ugyanakkor azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy az MNB és a magyar kormány nem a forint további gyengítésére törekszik.
Jóllehet a külső adósságállomány csökkentését célzó csütörtöki bejelentésekből és az MNB enyhítési ciklusából levonható az a következtetés, hogy a jegybank zöld utat adott a gyenge forint politikájának, e teóriáknak azonban a valóságban nincs sok alapjuk – vélekedett a Morgan Stanley vezető közgazdásza.
A monetáris tanács döntése értelmében augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, de a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak az MNB által a hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe – jelentette be Balog Ádám, a jegybank alelnöke csütörtökön.
Az alelnök szerint a cél az, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa majd a belső források felé fordulást, az ország külső sérülékenységét akarják mérsékelni.
Hozzátette, ez év június 16-ától egy forint kamatcsere eszközt is bevezet a jegybank, amely a partnerkörébe tartozó intézmények számára lehetőséget ad arra, hogy az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú futamidejű forinteszközök kamatkockázatát mérsékeljék, illetve a cél az, hogy a hosszú futamidejű állampapírok vásárlására ösztönözzék a bankokat.
Balog Ádám szerint a nemzetgazdaság bruttó külső adósságának további leépítése kívánatos, míg a devizatartalékok egy része felhasználható az ország külső sérülékenységének csökkentésére. A jegybank vezetői csütörtökön ismertették a banki elemzőknek és újságíróknak az úgynevezett önfinanszírozási koncepciót, amelynek lényege, hogy az ország államadósságának finanszírozásában erősödjék a belső források szerepe.
Balog Ádám arról is szólt, hogy az államadósság belső forrásokból történő finanszírozásának erősítése nyomán csökken a bruttó külső adósság, a kisebb bruttó adósság kisebb külső refinanszírozási igényt és csökkenő külföldi megújítási kockázatot jelent. A forinteszközök kibocsátása felé történő elmozdulás javítja az államadósság devizaszerkezetét, ezzel párhuzamosan csökken az államadósság árfolyamra való érzékenysége – elemezte az alelnök.
Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta, a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az irányadó jegybanki eszköznek csak a formája változik, egyéb paraméterei nem. Hozzátette, a hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásával a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet majd végbe.
Így a jegybankkal szembeni követeléseket, az MNB-kötvényeket a költségvetéssel szembeni követelések, az állampapírok válthatják fel. Nagy Márton szerint a külföldi pénzpiaci szereplők számára nem lesz elérhető az MNB-betét, szemben az MNB-kötvénnyel.
A monetáris tanács arról is határozott, hogy a forint kamatcsere eszköz bevezetése mellett június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forinthitel, ami a forintlikviditáshoz jutást segítheti.
Ugyancsak június 16-tól a jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsereügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó bankok hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segíti a jövőben. Erre a célra mintegy 1-2 milliárd eurót szánnak a jegybanki devizatartalékból – közölte Palotai Dániel ügyvezető igazgató.
Palotai Dániel szerint a jegybanki devizatartalékok mértéke 2013 végén meghaladta a rövid futamidejű külső adósság szintjét. Az ország rövid lejáratú külső adóssága 2013 végén 28 milliárd eurót tett ki, amelyet érdemben meghaladott a devizatartalékok közel 34 milliárd eurós nagysága.
A monetáris tanács megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének csökkenését és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába mozduljon el. Ez a lépés egyúttal jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez.
