Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi vizsgálatot folytatott le a lakossági fogyasztási hitelezésre specializálódott intézményeknél. A vizsgálat megállapította: mindhárom piaci szereplő több esetben szabálytalanul járt el pénzügyi termékeiket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációja során, mert nem megfelelő módon tüntették fel a hitelhez tartozó – annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő – teljes hiteldíjmutató (THM) mértékét. A vizsgált hirdetések több alkalommal jelentek meg a médiában, s más kommunikációs csatornákon, növelve ezáltal annak az esélyét, hogy fogyasztók igénybe vegyék ezeket a pénzügyi termékeket.
A jegybank azt is észlelte, hogy a piaci szereplők hitelközvetítő ügynökei többször hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatták a fogyasztókat a szerződés megkötése előtt az adott hitel kondícióiról, az azzal kapcsolatos jogaikról, többek között az elállás lehetőségéről. Jogszabálysértés gyanúját veti fel, hogy egyes hitelközvetítők szóbeli tájékoztatásuk során nem mindig jelezték a fogyasztóknak, hogy az általuk kínált termék árát (áru)hitellel kell megfizetniük, illetve nem tértek ki a hitelhez kapcsolódó – a fogyasztókkal aláíratott – tájékoztatók és szerződéses dokumentumok tartalmára sem. Az ügynökök több esetben nem adtak jogszabályszerű részletes tájékoztatást a fogyasztók által igényelt konstrukciók (például áruvásárlási hitel, hitelkártya) pontos kondícióiról, s az igénybevétel feltételeiről. Ezzel kihasználták a fogyasztók esetleges tájékozatlanságát, kiszolgáltatott helyzetét.
Egy gyorskölcsön kondíciói (képünk csak illusztráció)
Túry Gergely
Az MNB vizsgálata azt is megállapította, hogy a piaci szereplők nem minden esetben tartották be a Központi Hitelinformációs Rendszerrel kapcsolatos szabályokra, valamint a panaszkezelésre és az egyéb tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket.
A Cetelem, a Cofidis és a Provident által kínált pénzügyi termékek (jellemzően nyújtott kis összegű, rövid lejáratú, fedezet nélküli lakossági fogyasztási célú kölcsönök) értékesítése során kiemelten fontos, hogy a kölcsön nyújtásakor, a szerződés megkötése előtt a pénzügyi intézmények részletesen tájékoztassák a fogyasztókat. A jegybank így folyamatosan figyelemmel kíséri e pénzügyi szervezetek és hitelközvetítőik tevékenységét és a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatos gyakorlatát.
Az MNB fokozott ellenőrzése azonban önmagában nem védi meg a fogyasztókat attól, hogy a jövőben esetleg teljesíthetetlen, súlyos anyagi terhet jelentő hitelszerződést írjanak alá, esetleg adósságcsapdába kerüljenek. Ennek esélye csökkenthető, ha a fogyasztók felelősségteljesen, igényelnek hiteleket, előzetesen alaposan elolvassák a hitelszerződést és az ahhoz tartozó dokumentumokat, tájékozódnak az igényelt pénzügyi szolgáltatások jellemzőiről, kondícióiról, végiggondolják, milyen következményekkel jár a hitel felvétele, illetve kapcsolódik-e hozzá egyéb pénzügyi termék (például hitelkártya). A tudatos fogyasztói döntést segítik a jegybank fogyasztóvédelmi kiadványai, illetve felügyeleti honlapjának Hitel- és lízingtermék választó programja.
