Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
AFP / Janek Skarzynski
A magyar kormány számára több pontban is kedvezően módosultak az elmúlt napokban azok az országspecifikus ajánlások, amelyeket az európai szemeszter keretében június 2-án tett a pénzügyminiszteri tanácsnak az Európai Bizottság – írja a Bruxinfo. A Bruxinfónak nyilatkozó források szerint a látszat ellenére Budapest már a június eleji bizottsági ajánlásokkal is meglehetősen elégedett volt, tekintettel arra, hogy azok több kritikus kérdésben is kevésbé voltak kihegyezve, mint egy évvel ezelőtt.
A mostani, jóval kevésbé konfrontatív szöveg mögött részben az húzódik meg a portál szerint, hogy a magyar kormány különböző szinteken nagy hangsúlyt fektetett álláspontjának kifejtésére és az érvelésre néhány olyan kérdésben, amelyek visszatérően részét képezik az évente aktualizált és a tagállamokat strukturális reformokra ösztönözni hivatott országspecifikus ajánlásoknak. De az Európai Bizottság is változtatott a hozzáállásán, nem próbálják erőből végigverni a reformokat, miután az előző két évben keményen összetűzött az ajánlások ügyében a tagállamokkal.
Magyarországnak a pénteki pénzügyminiszteri tanácsülést megelőző két hétben tovább sikerült tompítania az ajánlások élén a Bizottság június eleji ajánlásaihoz képest. Ennek – a portál értesülései szerint – egyik leglátványosabb jele, hogy a július 8-án a pénzügyminiszteri tanács által véglegesen elfogadandó országspecifikus ajánlásokban már nem jelenik meg közvetlenül az az igény, hogy Magyarország még idén a GDP közel 1 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre. A közmunkaprogram esetében Brüsszel a portál szerint puhította az elvárásait és a program mértékének csökkentése helyett már csak arra kéri a kormányt, hogy a program aktiváló elemeit erősítse, amelyeknek köszönhetően valaki könnyebben kiléphet a rendszerből és visszatérhet a munkaerőpiacra. Az elnézőbb szöveg ellenére továbbra is fennáll a vita a kormány és Brüsszel között a közmunkaprogrammal kapcsolatos elvárásokban.
A kormány ugyancsak sikerként könyvelheti el a portál szerint, hogy az oktatás kapcsán már nem szerepel a szövegben a szegregáció szó, ami egyébként egyedül a magyar ajánlásokban kapott helyett, holott – és ez volt a magyarok érve – ilyen alapon más országok ajánlásaiban is benne lehetne, ahol nagyobb számú roma él. Az EB korábban a munkanélküli járadék 3 hónapon túl történő meghosszabbítására kérte a kormányt. Most viszont beéri azzal, hogy a kormány "vegye fontolóra" a jogosultsági időszak növelését. Ahelyett, hogy a rezsicsökkentés (és az energia árszabályozás) visszafordítását javasolná, a portál szerint Brüsszel idei ajánlásaiban az energiaár-szabályozásnak a befektetések és a verseny ösztönzésére gyakorolt hatásainak a felülvizsgálatát szorgalmazza a kormánynál. Itt értesülésünk szerint a gazdasági főigazgatóság álláspontja kerekedett felül az ebben a kérdésben dogmatikusabb energiapolitikai főigazgatóságéval szemben.
Végül a magyar üzleti környezet és a versenykorlátozó szektorális intézkedések bírálata is kevésbé nyilvánvaló az ajánlásokban, mint arra korábban számítani lehetett – írja a portál.
