Hétfőn délután publikálta az EU az országspecifikus ajánlásokat, Magyarországra vonatkozólag is található egy halom intelem.

A dokumentumban több fontos elemet is kiemel az EU. Először is, a 2014-es konvergenciaprogramban a kormány azt vázolta, hogy 2017-re a költségvetési hiány a GDP 1,9 százalékára fog csökkenni, ám ennek elérését igencsak az időszak végén tervezik. Középtávú célként a kormány 1,7 százalékos GDP-arányos középtávú hiányt lát, ám az EU szerint nem várható ennek a célnak az elérése.

Probléma lesz a hiánnyal

A gazdasági növekedésről az EU úgy véli, hogy nagyjából megalapozott a kormány növekedési forgatókönyve egészen 2016-ig, ám 2017-et illetően már túl optimista az előrejelzés. A költségvetési célokat övező kockázatok 2014-ben nagyjából egyensúlyban vannak, de erősödik annak kockázata, hogy 2015-től kezdődően a hiány magasabb lesz a célul kitűzöttnél (ezt az Európai Bizottság strukturális hiányra vonatkozó előrejelzése is megerősíti). Az Európai Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy az államadósság fokozatosan csökken, a tavalyi 79 százalékról 75 százalék körüli szintig 2017-ben. A jelentés azt is megjegyzi, hogy eltérés mutatkozik abban a tekintetben a magyar kormány és az EU között, hogy mi is tekinthető adósságcsökkentési referenciaértéknek. Mindezek tükrében az EU úgy véli, 2014-től kezdődően további strukturális kiigazításra van szükség. Tehát kiadáscsökkentésre (megszorítás), vagy adóemelésre lehet szükség.

A jelentés megemlíti, hogy a Költségvetési Tanács kötelező feladatainak szűk köre és elemzői kapacitása továbbra sincs arányban a költségvetési vétójogával. Ha kiszélesítenék a tanács feladatkörét, az javítaná a költségvetési keret egészének hitelességét, átláthatóságát és hatékonyságát.

Az EU jelentése szól a hitelezésről és a pénzügyi rendszerről is. A jegybank növekedési hitelprogramja ellenére a gazdaság rendes hitelezése nem indult meg fenntartható módon. A pénzügyi szektor terhei tovább emelkedtek, ez korlátozza a tőkefelhalmozás lehetőségeit. Többek között a pénzügyi tranzakciós illeték megemelése hozzájárult a készpénzhasználat megugrásához a gazdaságban. Emellett tovább romlott a lakossági hitelportfólió minősége és jelenleg a nemteljesítő hitelek magas aránya jelenti az egyik legnagyobb kihívást a pénzügyi ágazat számára. A jelentés megjegyzi, hogy a kormány mindeközben több alkalommal jelezte a devizahiteleseket segítő új intézkedés bevezetésére irányuló szándékát, ugyanakkor ezek az intézkedések a legtöbb esetben nem a nehéz helyzetben lévő adósokat célozták, és a további kormányzati segítséggel kapcsolatos várakozások miatt negatív hatást gyakorolnak a háztartások fizetési hajlandóságára.

A magyar kormáy kapott hideget, és meleget is Brüsszeltől

AFP / John Thys

A jelentés kiemeli, hogy a kormány, annak érdekében, hogy az adóztatás jobban ösztönözze a foglalkoztatást, kiszélesítette a személyi jövedelemadót csökkentő igénybe vehető családi adókedvezmény jogosultjainak körét, ami segítség lehet az alacsony jövedelműek számára. Ez ugyanakkor azzal járt, hogy az egyedülálló, alacsony jövedelmű személyek adóterhe az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Az EU megjegyzi, hogy Magyarországon továbbra is magas az adószabályok megsértésének aránya, jellemző a feketemunka és az áfaszabályok megsértése. Különösen az áfacsalások elleni küzdelem hatékonyságának erősítése érdekében indokolt lenne az ellenőrzési intézkedések szigorítása – áll a jelentésben.

A közmunkából nem igazán van kiút

A jelentés megjegyzi, hogy 2013-ban csökkent az ifjúsági munkanélküliség, ugyanakkor a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya emelkedett. A foglalkoztatáspolitikai intézkedésekre rendelkezésre álló költségvetési erőforrások meghatározó részét ugyanakkor a közmunkaprogram köti le, a programból való kilépést követően azonban 2013-ban a résztvevőknek kevesebb mint 10 százaléka tudott visszatérni a nyílt munkaerőpiacra. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma tartósan emelkedik Magyarországon és jelenleg a teljes népesség közel egyharmada ezen kategóriába tartozik.

Az üzleti környezetre kitérve a jelentés hangsúlyozza: a magyarországi üzleti környezetet a szabályozási keret gyakori változtatásai és az ágazatok egyre nagyobb számában a korlátozott verseny jellemzi. Az ágazati különadók által érintett területeken jelentősen zuhantak a beruházások.

Rezsicsökkentés: nem volt jó húzás

A rezsicsökkentésre kitérve az EU dokumtuma megjegyzi, hogy az árcsökkentések az energiaszolgáltatókat terhelő különadókkal együtt negatívan hatottak az energiaszolgáltatók költségmegtérülésére, kevesebb jut energiaipari beruházásokra és hálózatkarbantartásra. A háztartások energiaintenzitása jelenleg az unióban a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség.

Az EB azt is szorgalmazza, hogy a tömegközlekedés területén racionalizálják a költségeket, illetve változtassák meg a tarifarendszert a fenntarthatóság érdekében.

Ezeket látná szívesen Brüsszel

Az EB összesen hét ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára. Az EB tavaszi előrejelzése alapján határozottabb költségvetési lépéseket kell tenni idén az adósságcsökkentő szabály teljesítése érdekében. Jövőre és azt követően ezért határozott lépések szükségesek költségvetési stratégiában a középtávú cél elérésének biztosítására, az adósságcsökkentő követelmények teljesítése érdekében, valamint hogy az államadósság fenntarthatóan csökkenő pályára álljon. Emellett az EB javasolja a középtávú büdzsé teljesülésének rendszerszintű utólagos ellenőrzését és a korrekciós mechanizmusok használatát. Továbbá javítani kell az államháztartás átláthatóságát, aminek érdekében – immár többedjére – a Költségvetési Tanács mandátumának kiszélesítését javasolja.

A rezsicsökkentés nem tetszik Brüsszelnek

AFP / John Thys

Az EB szerint emellett ösztönözni kell a hitelezés rendes pályára állását, ennek keretében ismét a pénzügyi szektort terhelő adókat említi a bizottság. A társasági adórendszert kiegyensúlyozottabbá kellene tenni, beleértve a torzító hatású adók kivezetését. Erősíteni kellene a célzott aktív munkaerő-piaci intézkedéseket is, illetve stabilizálni és erősíteni kellene a szabályozási környezetet a piaci verseny terén, a szolgáltatói szektorban lévő korlátozások megszüntetésével. A korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében nemzeti stratégia elfogadását sürgeti az EB. Emellett felül kell vizsgálni az energiaárak szabályozását, az áram- és gázpiacon történő befektetésösztönzés és a verseny szempontjából.

Az NGM szerint nincs rendben a jelentés

A tavalyihoz hasonló tartalmú ajánlások alig tükrözik azt a nyilvánvaló javulást, amely a magyar gazdaságban az elmúlt évben bekövetkezett: a GDP idei növekedése meghaladja a korábbi várakozásokat, a beruházások kiugró ütemben bővülnek, a foglalkoztatottak száma immár meghaladja a 4,1 milliót, miközben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradt, és az infláció rekordalacsony szinten áll – áll a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) az EU jelentésére válaszként kiadott közleményében. Az NGM szerint az EB értékelésével – és részben az ebből levezett ajánlásokkal – a kormány több ponton nem ért egyet, amit a megadott határidőig, holnap estig jelez az EB-nek.

Az NGM szerint Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak. Nem ért egyet a magyar kormány a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is.

A kormány a következő hetek egyeztetésein arra törekszik, hogy az ajánlások végleges, az Európai Tanács által csak június végén elfogadandó változata jobban figyelembe vegye a magyar gazdaság vitathatatlan eredményeit – áll a tárca közleményében.