Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Az Európai Unió a válság utóhatásaitól szenved, és érlelődik a felismerés, hogy a krízisre adott válasz, a megszorítás politikája elhibázott, kontraproduktív” – mondta a Közép-európai Egyetem üzleti főiskolájának 25. évfordulóján a Gresham palotában tartott fogadás pódiumbeszélgetésén Soros György. A magyar származású üzletember és filantróp Matteo Renzi olasz kormányfőtől várja a fordulatot, aki fondorlatos módon előállt az európai projektkötvények ötletével.
Mint ismeretes, Soros György a 2008-ban kezdődött válság korai szakaszában, az euróövezeti tagországok állampapírjainak egymástól elszakadó kamatfelára láttán arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi feszültségeket egységes eurókötvények kibocsátásával lehetne orvosolni. Az elgondolást a válság terheinek többségét viselő Németország elvetette, abbéli félelmében, hogy a törlesztés és a visszafizetés végső soron az ő nyakába szakadna. Ezzel Soros György javaslata lekerült a napirendről, pedig – amint azt a tegnap esti pódiumbeszélgetésen ismételten felhozta – nem Európa adósodott el, hanem az egyes tagországok. Ha ez így van, és az eurókötvény nem jöhet szóba, akkor Renzi projektkötvényei léphetnek a helyébe. "Renzi nagyszabású infrastrukturális fejlesztéseket javasol, a szélessávú internetes hálózattól az energetika fejlesztéséig, a gázvezeték-építésektől a megújuló energia felfuttatásáig, öt-tíz év alatt eurótrilliókat költene rá" – méltatta a klasszikus keynesi ihletésű terveket a magyar üzletember, aki abban reménykedik, hogy ezzel megváltozhat az európai válságkezelés iránya.
Soros György szerint veszélyben a nyílt társadalom
Túry Gergely
„Nem érzi úgy, hogy a nyílt társadalmat veszély fenyegetné?” – kérdezték a hallgatóság soraiból, az oroszországi fejleményekre és Kína előretörésére, a két ország közti gázmegállapodásra utalva. „Dehogynem” – vágta rá Soros György, aki szerint Oroszországban ismét felütötte a fejét a nacionalizmus, a szláv kivételesség ideológiája, és erősödik az ortodox egyház befolyása. Mindeközben az Európai Uniót és az Egyesült Államokat lefoglalják saját gondjaik, feladták világpolitikai vezető szerepüket, emiatt hatalmi vákuum alakult ki. Súlyos válság van például Ukrajnában és a Közel-Keleten, így minden ok megvan az aggodalomra – mondta, majd hozzáfűzte, Oroszország és Kína közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Utóbbinak meg kell változtatnia növekedési modelljét, és még nem dőlt el, hogy nacionalista fordulatot hajt végre a politikai vezetés, vagy folytatja a nyitást. „Az Egyesült Államok piacgazdaság, ahol a piac – nem biztos, hogy egészséges módon – uralja a politikát, Kína ennek az ellenkezője, ott a politika uralja a gazdaságot” – fejtegette.
Az ünnepségen Mel Horwitch dékán az alapítónak kijáró tisztelettel köszöntötte Soros Györgyöt, külön is megemlítve, hogy a CEU Business Schoolt még a berlini fal leomlása előtt hozta létre, és ma már hetvennél is több országból érkeznek ide hallgatók, majd méltatta a Soros-alapítványi hálózat szerepét a demokratizálásban. A lengyel születésű Maciej Kisilowski pedig bemutatta az üzleti főiskola oktatóinak új kötetét, a Szabad piac a húszas éveiben; Modern üzleti döntéshozatal Közép- és Kelet-Európában című kötetet. „Az én fiatal korosztályom nem szereti a politikát, meg kell tanulnunk sikeresnek lenni a politikusok feje fölött” – fogalmazta meg, milyen szellemiségben óhajtja tanítani a jövő üzletembereit.
