A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Elmúlt a gigasztárok kora, de a gigapénzeké is, a (világ)zenei piac forgalma sokkal egyenletesebben oszlik meg, mint mondjuk a U2 fénykorában. Jelentősen átalakította a piacot a digitális forradalom is, a lemezbevételek drasztikusan csökkentek, a digitális bevételek viszont nekilódultak. A magyar világzenei szcéna ígértes, de az igazi nemzetközi sikerekhez masszívabb menedzsment és intézményi háttér kellene. A jövő évi budapesti WOMEX zenei expó mindenesetre páratlan kiugrási lehetőség. Interjú Weyer Balázzsal, a 2015-es budapesti WOMEX egyik rendezőjével és zsűritagjával.
hvg.hu: Sajtóhírek szerint a Sziget-fesztiválon folyamatosan erősítik a világzenei felhozatalt, hasonló tendenciákat látsz Ostravában is?
Weyer Balázs: A hír igazságértékéhez tartozik, hogy a szigeti world-music színpad költségvetése az utóbbi időben sajnos negyedére zsugorodott, de ami a csehországi Colours of Ostravát illeti, a világzenére arányaiban többet fordítanak, és felismerték, hogy szükség van a helyi csapatok nemzetközi piacra jutásának támogatására is.
hvg.hu: Rétegzene a world music? Mekkora a hallgatottsága a világzenének?
W. B.: Rétegzene, de teljesen más a fogyasztási környezete, mint az államilag eltartott, kialakult közönséggel rendelkező klasszikus zenének, vagy a jazznek. Mondhatnánk azt is, hogy a világzenének a legfogékonyabb a közege. Egyre többen találkoznak vele fesztiválokon, falunapokon, vagy éppen táncházban, vagy például a lengyeleknél a mazurka-délutánokon. Európában általában a zenehallgatók 15-20 százaléka hallgat világzenét. Egyes országokban, ahol a helyi népzenei hagyományok kevésbé erősek, mint például Németországban, Belgiumban vagy Hollandiában, világzenei importtal találkozhatunk, latin-amerikában, ahol salsa, merenge, tangó hallgatottsága, vagy a hazai “népzenei elemekkel” dúsított zenék hallgatottsága ennél is nagyobb. Magyaroszágon a népzene vonzása nem múlt el, sőt a 70-es évek óta folyamatos erősödést figyelhetünk meg.
hvg.hu: Hogyan definiálnád a világzene fogalmát, hiszen a csapatok sok esetben beleférnének a jazz, avangarde, népzene vagy, ha a latin-amerikai rap zenekarokra gondolunk, akkor akár a rap, hip-hop kategóriákba is?
W. B.: Hogy mi is a világzene, nehéz meghatározni. A WOMEX (World Music Expo) évkönyvek elején az áll: "aki itt belépsz, sose kérdezd meg, hogy mi az a világzene". Ez egy soha véget nem érő vita, lényeg, hogy legyen benne valami helyi kulturális beágyazódás. Úgy is mondhatjuk, hogy az adott hely hagyományaiból építkező, nem nemzeti ízlésre alakított műfaj, de a produkciók egy része elmegy popnak, vagy elektronikus zenének is, sok a kapcsolódási pont. Vannak olyan produkciók is, amik kifejezetten a népzene lerontott változatát vegyítik modern elemekkel, mint például a Gotan Project, aki a tangó branddel próbálta magát eladni. A világzene kapcsolódik a gasztronómiához, a turizmushoz, ha úgy tetszik nemzeti eledel. Ha messziről nézed a régiót, egységesnek tűnik az egész Kárpát-medence zenéje, de ha közelebbről pásztázzuk, akkor jön ki igazán a különbség. Mint a szegedi és bajai halászlé között.
Egyébként a világzene mint fogalom 1988 óta létezik, amikor a londoni lemezboltosok elkeztek tanakodni, hogy milyen polcra is rakják azt a rengeteg nem is jazz, nem is elektronikus zenét. Tulajdonképpen műfogalom, de Kodály már az Ötfokú zene IV. kötetének utószavában írta, hogy a “világzene megvalósulásához közelebb járunk, mint a Goethe-képzelte világirodalomhoz”.
hvg.hu: A digitalizáció, az illegális letöltések, de az internet mint prezentációs platform és online terjesztés, blogolás erőteljesen átalakította a zenei piacot. Míg folyamatosan háttérbe szorulnak a fizikai zenehordozók, addig a Deezer, iTunes, Spotify és a YouTube nemzetközi expanziójukkal újfajta bevételeket generálnak digitalis piacon. Megállítható ez a folyamat?
Míg 2000-ben világméretben 23 milliárd dollár értékű lemezt értékesítettek, 2013-ban a piaci összbevétel csupán 51 százaléka – mintegy 7,7 milliárd dollár származott – lemezeladásból, de 6 milliárdra nőtt a digitalis bevételek nagysága. Összeségét tekintve 2013-ban 15 milliárd dollárt termelt ki a zenei piac. |
W. B.: A piac 15 éve fragmentálódik, olyan gigasztárok, mint Sting vagy a U2 már nem keletkeznek, mert nem jutnak el mindenhova, de egyenletesebben oszlik meg a piaci forgalom. A piaci bevételek csökkentek, a hangsúly a lemezpiacról áttevődik a live zenére. A lemezkiadók új csatornák után néznek. A letöltési biznisz megoldatlan, sok esetben a letöltés csak promóciós csatorna. Konszolidációval van dolgunk, óriási infrastruktúrát kellett eltartaniuk a kiadóknak, ma már erre nem lesz forrásuk. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy mesés gazdagságok a jövőben nem lesznek a zenéből. Másrészt látható, hogy az összpiaci bevételek csökkenése ellenére, többet és többfélét hallgatunk.
hvg.hu: Mennyire érintik ezek a folyamatok a világzenei piacot és mennyiben változtak a world music zenészek piacra lépési lehetőségei?
W. B.: Összeségében nézve a világzenének kedveznek ezek a folyamatok. Egyrészt felértékelődött az élőzene, ezzel a "kézműves" zene is, másrészt a világzene nem marketingvezérelt műfaj, és az előadókkal szemben sincsenek olyan létező elvárások, mint mondjuk a popzenében. A lemezek break-even-je – a Crossroads cseh kiadó szerint – hozzávetőleg 1500 példány, ami a világzenében még mindig viszonylag magas szám, de a 80-as évek elején még 8000 eladott lemezre volt szükség a nullszaldóhoz. A világzene további előnyei, hogy egyszerűbb hangosítani, igaz, sok hangmérnök nincs felkészülve a furcsa hangszerekre, de nincs szükség költséges show-kra sem. Rengeteg zenész magának adja ki a lemezeit, a stúdió ma már nem jelentős költség, az önmenedzselés a világzenei karrier elején bevett gyakorlat, de egy bizonyos szint után egy világzenei csapatnak is megéri leszerződni egy kiadóval, ha globálisan, vagy akár "csak" EU-szerte kíván turnézni.
hvg.hu: Hogyan küzd meg egy világzenei csapat a globális versennyel? Hiszen például cigányzenét cseh, szlovák előadók is játszanak.
W. B.: Ezen a területen annyival egyszerűbb a helyzet, hogy nem hátrány, ha egy formáció mást, egy senki által nem értett nyelven játszik, mert ez is hozzájárul a csapat személyességhez és a kulturális beágyazottsághoz. Identitásközpontú zenei irányzattal állunk szemben, pontosan ez a két elem szükséges ahhoz, hogy egy csapat benne tudjon maradni a szakma és a közönség emlékezetében.
hvg.hu: És mennyire megoldott a finanszírozás kérdése?
W. B.: A digitalizálódás óta a piac fő problémája, hogy egyrészt hozzáférhetőbb a zene, de a rengeteg fogyasztásból kevés pénz jut vissza zenészekhez, tehát a fogyasztás működik, de a bevétel visszaosztása megoldatlan. Vitatott, hogy ezt a jövőben hogy lehet majd megoldani, úgynevezett nagy megoldás nem várható. Macerásabb lesz megélni zenéből, mint korábban. Nagyobb hangsúly terelődik majd a jogdíjak hazai és külföldi beszedésére, másrészt – különösen világzenénél – felmerülhet a zene részbeni állami támogatása is. Ez részben azért is indokolt lehet, mert a világzenénél, az autentikus műveknél hiányzik a szerzői díj, csak előadói díjat lehet beszedni.
Számos állam – az európai országok több mint fele – például azért áldoz a világzene támogatására, mert kultúrdiplomáciai jelentőséget tulajdonít neki és bizonyítottan turizmusösztönző hatása van. A világzene építi az országbrandet. További érdekes megoldás a crowdsourcing. Már léteznek zenei crowdsourcing platformok is, ahol a zenészek konkrétan pénzt gyűjtenek lemezeik felvételéhez, kiadásához és bizonyos privilégiumokat ígérnek az adományokért vagy esetleg a kölcsönért. Ennél a finanszírozási formánál a marketinghatás is érezhető, mert a csapatok közvetlenül közösséget is építenek a finanszírozás köré, kihasználva a zene közösségteremtő képességét.
hvg.hu: A Crossroads konferencia előadásai alapján milyen potenciált látsz a cseh és a magyar világzenészekben?
W. B.: Ami a cseh felhozatalt illeti, az utóbbi időben nem láttam változást, van jópár igen jó minőségű zenekar, Marta Topferovára, a BraAgasra, vagy a Gipsy.cz gondolva, de számuk az utóbbi időben nem nagyon változott. A szerdai Crossroads-konferencia, ami az első fontosabb szakmai konferencia, viszont azt bizonyítja, hogy a csehek elkezdtek foglalkozni a kérdéssel. A lengyeleknél például érezhető a boom, a lengyel Mickiewicz intézet rengeteget áldoz a lengyel zene promóciójára.
A csehországival összehasonlítva a magyar szcénában több a látható siker és sokkal több a nemzetközi potenciállal rendelkező előadó is, csak sok esetben nincs mögöttük menedzsment, sem pedig intézményrendszer. Sokkal könnyebb lenne, ha a magyar zenének lenne egy olyan brandje, de legalább intézményes támogatása, amin keresztül ki lehet lépni a világpiacra. A kilépésben a jövő októberi budapesti WOMEX is bizonyosan segíteni fog. Ott minden eddiginél nagyobbat lehet ugraniuk a magyar zenekaroknak, csak tudjanak élni a lehetőséggel.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.