A testület rövidesen folytatja az ügy tárgyalását - mondta az Ab főtitkára.

A Kúria júniusban meghozott jogegységi döntésén alapuló, néhány héttel később elfogadott törvény kimondja, vélelmezni kell a devizahiteles szerződések egyoldalú módosításainak - például a kamatok, a költségek vagy a díjak emelésének - tisztességtelenségét és emiatti érvénytelenségét. Ezt a vélelmet a pénzintézetek az állam ellen indított polgári perekben megkísérelhetik megdönteni.

Ezek a perek a törvényben meghatározott szabályok szerint folynak. Négy esetben azonban az eljáró bíróság az Ab-hez fordult, mert álláspontja szerint a devizahiteles törvény sérti egyebek mellett a visszaható hatály tilalmát. Az ügyben a bankszövetség és az igazságügyi miniszter is kifejtette álláspontját az Ab számára. Az Ab egyesítette a Fővárosi Törvényszékről eddig beérkezett indítványokat.

Bitskey Botond korábban már jelezte, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre is szükség lesz, ám a törvényben rögzített határidő köti a testületet, és az Ab elnöke, illetve tagjai tisztában vannak az ügy társadalmi jelentőségével. A testületnek bírói indítvány esetében 90 napja van határozata meghozatalára, ami ebben az ügyben december első felében jár le.

Eddig három elsőfokú perben a Fővárosi Törvényszék és egy másodfokú perben a Fővárosi Ítélőtábla eljáró bírái fordultak az Ab-hez az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, az OTP Ingatlanlízing, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az evoBank ügyében.

A bírák többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat. Egyes indítványok szerint a szerződéses felek önrendelkezését sérti, hogy a törvény módosítja a devizahiteles szerződéseket, köztük már teljesítetteket is, amit legfeljebb a jövőre nézve tehetne meg.

Trócsányi László igazságügyi miniszter szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A Magyar Bankszövetség jogi munkacsoportja szeptember 22-ei dátumozású, több mint negyvenoldalas összefoglalójában rögzítette álláspontját az Ab számára. Ennek lényege szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is alaptörvény-ellenes.