A  Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy az állam a szövetkezeti hitelintézetekről szóló törvény megalkotásával és a Takarékbankban végrehajtott tőkeemeléssel nem okozott kárt, ezért nincs kártérítési kötelezettsége sem - idézte fel az államtitkárság.

Ezzel a döntéssel lezárult az a hosszú és sikertelen pereskedési folyamat, amelyet az OTSZ vezetése indított az integrációs törvénnyel és annak végrehajtásával szemben az összes lehetséges hazai fórumon, beleértve az Alkotmánybíróságot is. 

A jogviták lezárása elősegíti a szövetkezeti hitelintézeti szektor sikeres átalakítását a nyugat-európai szövetkezeti mintáknak és az uniós jogszabályoknak megfelelően, aminek eredményeként a takarékszövetkezeti szektor rövid időn belül minden eddiginél biztonságosabb, az ügyfeleiknek korszerű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, versenyképes pénzügyi csoporttá válhat - olvasható a közleményben.

A Demján Sándor vezette OTSZ kártérítést követelt az államtól jogalkotással okozott kár címén. Arra hivatkoztak, hogy a 2013-ban elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény valójában egy kisajátítási aktus, amellyel sérült a szövetkezetek tulajdonhoz való joga, és az állam kárt okozott az OTSZ-nek.

A bíróság az első fokú ítélet indokolásában közölte, csak akkor lehet jogellenes egy jogszabály, ha a közjogi szabályokat megsértve fogadják el. Ezt csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, júliusi határozatában azonban a testület csak az integrációs törvény néhány részletszabályát helyezte hatályon kívül, a jogszabály közjogi érvényességét nem kérdőjelezte meg. Ha pedig nincs jogellenesség, akkor nem történhetett károkozás - tették hozzá az indoklásban.

A kisajátítás jogellenességét szintén csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, az Ab azonban ebben az ügyben hozott, július elején kihirdetett határozatában helyénvalónak találta az integrációs törvényt ebből a szempontból is  - emlékeztetett ítéletében a bíróság.

Az OTSZ arra is hivatkozott, hogy az integrációs törvény az európai uniós jog számos rendelkezését is sérti. A bíróság azonban megállapította: azoknak az európai uniós szabályoknak, amelyekre a felperes hivatkozott, egy része nem alkalmazható jelen perben, más részük pedig nem sérült.