Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A tájékoztatás szerint a jogszabály kedden megszavazott módosításai egyrészt látszatengedményeket adnak, másrészt tovább súlyosbítják Magyarország legnagyobb árbevételű médiavállalatának adófizetési kötelezettségét. Az intézkedés tovább rontja a reklámadóval mint különadóval már egyébként is megterhelt iparág helyzetét – hangsúlyozta az MRSZ közleményben. Hozzátették azt is, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése önmagában nem mérsékli a reklámadó médiapiacra gyakorolt káros hatásait.
Közölték, a reklámszakma, a szektor vállalatainak érdekképviseletén túl, az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartása miatt is emelte fel a szavát az elmúlt hónapokban. A reklámadó piaci árnövekedéshez, így egyebek mellett a fogyasztási cikkek árának emelkedéséhez vezet, ami nemcsak életszínvonal-csökkentő, hanem várhatóan inflációgerjesztő hatással is jár – közölte az MRSZ.
A szervezet közleménye szerint a Price Waterhouse Coopers 2013-as reklámpiaci hatástanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy a reklám kiemelten fontos szerepet tölt be a gazdaság egészséges működésében, és közvetlen hatással van a bruttó hazai termék (GDP) alakulására is.
Miközben a reklámadó káros gazdasági hatásai hamarosan kézzelfoghatók lehetnek, a költségvetéshez hozzáadott értéke várhatóan mindössze 8 milliárd forint, ami elenyésző ahhoz a 800 milliárd forinthoz képest, amellyel az iparág a gazdaság teljesítőképességhez hozzá tud járulni – hangsúlyozta a reklámszövetség.
A várható káros hatásai miatt az MRSZ és a kommunikációs iparág társszervezetei ismételten kérik a kormányt, hogy a reklámadóról hozott döntést mihamarabb vizsgálja felül és az új adónemet törölje el – áll a közleményben.
