szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, beavatkozás nélkül idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat, ezt pedig a kormány "nem engedheti meg".

A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztárakat - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó keddi expozéjában, a parlamentben. Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, "a nyugdíjbiztonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak", több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat.

Beavatkozás nélkül ezek a pénztárak idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat - hangsúlyozta. Ezt a kormány nem engedheti meg - mondta -, ezért a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Jelezte, a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat. A javaslat szerint a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzák meg.

Tállai András azt mondta, azon magánnyugdíjpénztárak esetében, ahol a tagság jelentős része huzamosan nem fizet tagdíjat, megkérdőjeleződik a működőképesség fenntarthatóságának szándéka, ezért az új szabályok az ilyen pénztárak kötelező végelszámolással történő megszüntetését írják elő. Ebben az esetben a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más magánnyugdíjpénztárba vagy visszalépni a társadalombiztosítási rendszerbe. Megjegyezte, a szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztári ágat nem érinti.

A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, a kabinet célja ugyanis, hogy megújítsa a rászorulók támogatási rendszerét. Az NGM államtitkára az új szisztémát igazságosabbnak, átláthatóbbnak nevezte, amely "elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek". Elmondta, az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Azok az önkormányzatok, amelyeknek nem megfelelő az "adóerő-képességük", központi költségvetési forráshoz jutnak - tette hozzá, tájékoztatva, hogy a módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik.

Kezdeményezik továbbá a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését, mert a kormány szerint az alap betöltötte a létrehozásakor megkívánt funkcióját - ismertette Tállai András. Azt is tartalmazza az indítvány, hogy január 1-jétől a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag a kabinet hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet - közölte az államtitkár.

Rögzítik továbbá - folytatta - az egykulcsos társasági adó későbbi időpontban való hatálybalépését. Az egykulcsos társasági adó bevezetését korábban 2015. január 1-jére tervezték, tekintettel azonban arra, hogy a jelenlegi társaságiadó-szabályok is vállalkozóbarát környezetet biztosítanak, az egykulcsos társasági adó későbbi bevezetése nem okoz jelentős hátrányt a gazdasági élet szereplőinek - mondta Tállai András. Közölte, a büdzsét megalapozó előterjesztés értelmében megszűnik a költségvetési szerveknél az engedélyezett létszám fogalma, "az állomány valódi korlátja ugyanis nem a meghatározott létszám, hanem annak az előirányzatnak a nagysága, amelynek keretében a költségvetési szerv a személyi juttatások kifizetéséről gondoskodhat".

Változik a személyi jövedelemadóról szóló törvény is, amit az indokol, hogy a devizahitelek forintosításának tényleges időpontjában az azonnali árfolyam eltérhet a forintosítás árfolyamától. Ha így a magánszemélyt kisebb kötelezettség terheli a továbbiakban, mint az azonnali árfolyamon átváltás esetén, akkor ez az eredményét tekintve egyenértékű a tartozás egy részének elengedésével - magyarázta, ezért indokoltnak nevezve, hogy megteremtsék a megszűnt kötelezettség adómentességének jogszabályi hátterét.

Módosulhat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény is, hogy ne kelljen magasabb jövedéki biztosítékot fizetniük az alkoholtermékekkel foglalkozó kisvállalkozásoknak. A jövedéki biztosíték rendszere sávos lesz, ami arányos tehernövekedést jelent az italforgalmazással foglalkozó nagykereskedőknek - közölte Tállai András.

Expozéja szerint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény is változik, a módosítás a bevételi összeghatár 25 millió forintról 60 millió forintra emelését tartalmazza.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
„Csodálatos érzés”: Kinyitottak a mozik New Yorkban

„Csodálatos érzés”: Kinyitottak a mozik New Yorkban

Meghalt Balázs Béla, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja

Meghalt Balázs Béla, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja

Koronavírusban meghalt Koltai Lajos felesége

Koronavírusban meghalt Koltai Lajos felesége