A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal október jelentése (mely a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában, és felméri, hogy egy átlagos, kétkeresős család kiadásaiból mekkora részt tesznek ki az energiaköltségek) azt állapította meg, hogy míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a modellezett háztartások villamos energia- és földgázfogyasztásának költségei jövedelmük aránya tekintetében hazánk még mindig az élbolyban van.

A KSH 2012-es adatai szerint az összes háztartást figyelembe véve elmondható, hogy átlagosan éves jövedelmünk 18 százalékát költöttük energiára. Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon egy négyzetméter fűtése sokkal több energiát igényel, mint a hasonló klímájú szomszédos országokban. A magyar háztartások magas rezsiköltségeit nem az energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek.

Sajnos a legtöbb családnak nincs pénze arra, hogy a szükséges felújításokat elvégezze. Pedig igény lenne a rá, egy 2014 év eleji reprezentatív felmérés szerint a háztartások 20 százaléka tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95 százaléka alig rendelkezik megtakarítással. Jól mutatja az állami ösztönző programokra mutatkozó igényt – és a háztartások forráséhségét – az ősz folyamán indított lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Pedig a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, mely néhány ezer háztartásnak elég, szemben az egymillió energetikai felújításra szoruló lakással.

MTI / Beliczay László

A Panelprogram is késik. Eredetileg 2013 év végén harangozták be, legutóbb ősz elején tett ígéretet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy mintegy 10 milliárd forintos kerettel még az év vége előtt elindul. Európai uniós forrásokból 2015-től az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) juthat majd lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente, de csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. A rendszer előkészítése és kialakítása, a lakossági források közvetítőinek kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdődik az igények zökkenőmentes kiszolgálása. Holott Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40 százaléka a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.