Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A tanulmány végkövetkeztetésében megállapítják, hogy az olajárak idei csökkenésében mind kínálati, mind keresleti tényezők egyaránt szerepet játszottak. Az IMF szerint nagy bizonytalanság alakult ki a piacon a kereslet-kínálati tényezők további alakulását illetően, az azonban valószínűsíthető, hogy az olajárak mindenképpen felfelé fognak korrigálni, de nem érik az elmúlt évekre jellemző szintet.
Az olajárak csaknem 50 százalékos esése lényegesen meghaladja a globális gazdasági aktivitással az olajnál szorosabban korreláló fémárak csökkenését. Az olajárak csökkenésében tehát elsősorban specifikusan az olajpiacra, ezen belül is a kínálati oldalra jellemző tényezők játszottak meghatározó szerepet.
Az olajárak csökkenéséből az iparosodott országok, de különösen a fejlődő országok húzhatnak hasznot az elkölthető lakossági jövedelem növekedésének, a termelési költségek csökkenésének, valamint a termelés javuló versenyképességének köszönhetően. Csökken viszont az olajexportőrök bevétele és romlik fizetési mérlegük is.
Az olajárak csökkenése fokozta ugyan a globális pénzügyi rendszer stabilitására leselkedő kockázatokat, de ezek kezelhető kereteken belül maradtak. Az árfolyamhatás csak néhány exportőr ország, Oroszország, Nigéria és Venezuela devizájára korlátozódott. A globális pénzügyi kapcsolatok összetettségére való tekintettel azonban a devizaárfolyam-hatás következményeit szoros figyelemmel kell követni.
Az olajexportőrök kiadásaik fokozatos csökkentésével igyekeznek csillapítani az olajárcsökkenés bevételkiesést okozó hatását. Az alacsony tartalékokkal rendelkező és feszített költségvetési politikát folytató országokban azonban ennek komoly költségvetési- és devizaárfolyam-hatása lehet. A megfelelő monetáris intézkedések híján mindez az infláció növekedéséhez és a deviza leértékelődéséhez vezethet.
Az olajárak csökkenése ugyanakkor számos ország számára megtakarításokra, esetenként az energiaipari támogatások csökkentésére, illetve az energiára kivetett adók emelésével bevételeik növelésére, vagy ezáltal más adók kiváltására nyújthat lehetőséget – állapítják meg az IMF hétfőn közzétett tanulmányában.
