Jól jövedelmező mellékállása lehet Martonyi Jánosnak, ha az Orbán-kormányban újabb ciklust nem vállaló külügyminisztert a Mol április 24-ei közgyűlése megválasztja a társaság igazgatósági (it) tagjává. Leendő társai ugyanis tavaly évi bruttó 12–40 millió forint közötti tiszteletdíjat, valamint 1200 darab, kedden közel 15,4 milliót ért Mol-részvényt kaptak honoráriumként.
Hernádi és Csányi
Dudás Szabolcs
Nincs abban semmi rendkívüli, hogy a Budapesti Értéktőzsdén szereplő félszáz társaság közül a Mol, valamint az OTP Bank vezető tisztségviselői – it- és felügyelőbizottsági (fb) tagjai – részesülnek a legnagyobb tiszteletdíjban. E duónak volt ugyanis e mezőny tagjai közül a legnagyobb bevétele 2013-ban. Ennél is lényegesebb a Mol 2161 milliárd és az OTP 1509 milliárd forintos saját tőkéje, hiszen bőven van miből honoráriumot fizetniük.
Ennek előnyeit a két cég első számú vezetője duplán élvezi, miután – jó kapcsolataiknak köszönhetően – Csányi Sándor OTP-vezér egyúttal a Mol it-alelnöke, míg az energetikai céget irányító Hernádi Zsolt a pénzintézet it-jét erősíti. Ennek megfelelően ők ketten kapták a legtöbb honoráriumot tavaly, Csányi 107 millió, Hernádi 86 millió forintnak megfelelő juttatást (lásd táblázatunkat).
Vezetőik személyi összefonódásának is szerepe lehet abban, hogy a két magyarországi tőzsdeóriás javadalmazási rendszere hasonló, azaz az it-tagok készpénzt és részvényt is kapnak. Utóbbihoz a Molnál további készpénzjuttatás is társul, míg az OTP minden külső it-tagját, valamint az fb-elnökét félmillió forintos reprezentációsköltség-kerettel is ellátja. Az is közös vonás, hogy az fb-tagok csak tiszteletdíjat kapnak, részvényt nem.
Dudás Szabolcs
A többi tőzsdei cég viszont a készpénzes honoráriumot részesíti előnyben a részvényjuttatással szemben, meglehet, adózási okokból. A Richter megbontja készpénzjuttatását, annak mintegy kilencven százaléka a tiszteletdíj, a maradék pedig a jutalom. A Mol-csoporthoz tartozó TVK pedig tavaly 2500 eurós utazási költséget térített szlovákiai főállásban dolgozó fb-elnökének, Gyurovszky Lászlónak. A tiszaújvárosi cég ugyanis nem forintban, hanem devizában fizeti ki a tiszteletdíjakat, nemcsak Gyurovszkynak, hanem a többi tisztségviselőnek, például Medgyessy Péter volt miniszterelnöknek, Gansperger Gyula és Kamarás Miklós egykori ÁPV-vezéreknek, valamint Mosonyi György korábbi Mol-vezérigazgatónak is.
A devizás kifizetés a TVK-nál érthető, hiszen a vállalat 2013. évi árbevételének közel fele exportból származott. Hasonló szempontok miatt dönthetett a dollár mellett a tavaly decemberben E-Starról Enefi Energiahatékonysági Nyrt.-vé átkeresztelt, Lengyelországban és Romániában is tevékenykedő társaság. Az viszont rejtély, hogy a Hun Mining Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési Nyrt. miért pont svájci frankban díjazta vezető tisztségviselőit, amikor tavaly – március elején közzétett előzetes üzleti jelentése szerint – egy fillér árbevétele sem keletkezett, csak költségei voltak.
Az éveken át a legkülönösebbnek számító nem pénzbeli tőzsdei vezetői tisztségviselői juttatás, egy legfeljebb 8 millió forint beszerzési értékű gépjármű korlátozásmentes használata szűnt meg azzal, hogy Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter és jegybankelnök tavaly októbertől lemondott a CIG Pannónia fb-elnökségéről. Azt ugyanis az MNB-ben betöltött hasonló posztjával már összeegyeztethetetlennek tartotta, miután a PSZÁF beolvasztásával a jegybankhoz került a tőke- és a biztosítási piac felügyelete.
A válság kitörése óta bevett szokás, hogy egy sor tisztségviselő – elsősorban cége nehézségeire tekintettel – lemond honoráriumáról. Tavaly nem kevesebb mint húsz cég – általában belsős – it-, valamint fb-tagjai tettek így, mindössze néhány külső it-tag nem követte őket. A legnagyobb áldozatot a Magyar Telekom belsős igazgatósági tagjai hozták, köztük is a tavaly április közepéig elnök, azóta már csak tag Christopher Mattheisen vezérigazgató, aki több mint 5 milliónak intett búcsút önként, elnöki utódja, Kerstin Günther pedig még ennél is valamivel többnek.
Csak kis részét teszik ki ezek a juttatások a cégvezetők jövedelmének. Bár a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a nyilvános részvénytársaságoknak csak a vezető tisztségviselők díjazását kell évente (évi rendes közgyűlésük összehívásával egyidejűleg) közzétenniük, a munkaviszonyból származó jövedelmeket nem, a HVG értesülései szerint a legnagyobb cégek vezérigazgatói havonta bruttó 5–10 millió forintot visznek haza. Erre rakódhat rá a legnagyobb cégek irányítóinál az alapbérrel csaknem megegyező mértékű bónusz, egy OTP- vagy Mol-szintű cégnél tehát akár havi bruttó 20 milliós felső vezetői jövedelem is összejöhet.
Dudás Szabolcs
A jelentősebb vagyon forrásai azonban a cégrészesedések, noha ezeknek csak kis része látszik. A Népszabadság által tavaly novemberben a leggazdagabbnak kikiáltott Csányi mintegy 160 milliárd forintjából például egy évvel ezelőtt csak alig 13 milliárd szunnyadt tőzsdei részvényekben, a többiről nem volt nyilvánosan elérhető információ. Ám amikor Csányi tavaly OTP-részvényei nagy részétől megvált, hogy az azokért kapott pénzt – a hivatalos indoklás szerint – élelmiszer-ipari érdekeltségeibe forgassa, a bejelentett részvényvagyonosok listáján (lásd táblázatunkat) át kellett adnia első helyét egykori helyettesének, a jelenleg közel 20 százalékban az FHB-t tulajdonló Spéder Zoltánnak. Csányi tőzsdézésből származó jövedelmei ma már jobban függenek a Moltól, mint az általa irányított pénzintézettől, miután az OTP-papírokból kivett pénz egy részéből annyit vásárolt az energetikai cég részvényeire 2016-ig átváltható Magnolia-kötvényekből, hogy azok már többet érnek a bankpakettjénél.
