Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Óriási az érdeklődés, sok üzletember arra vár, mikor érkezik odaátról delegáció, mivel manapság kevesen merészkednek át a határon, különösen a Kárpátokon túlra. Korábban egymást érték az üzleti találkozók itthon és Ukrajnában – réved vissza a közelmúltba Kota György, a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetője. A tavaly decemberben kirobbant politikai krízis miatt most teljes a bizonytalanság. Pedig a két ország közötti kereskedelmi forgalom 2009–2013 között több mint a duplájára nőtt, elérte a 4,2 milliárd dollárt. „Az EU-n kívüli országok között, Oroszország és az USA után, Ukrajna a harmadik legnagyobb magyar exportpiac. A kivitt áruk többsége magas feldolgozottságú késztermék: gyógyszer, villamos- és szakipari gép, műanyagipari cikk, közlekedési eszköz” – ad gyorsleltárt Berki Viktor, Magyarország kijevi nagykövetségének szakdiplomatája.
Az OTP beregszászi bankfiókja előtt
MTI/ Balázs Attila
Az ukrán válság közel sem csupán politikai természetű. Az elmúlt években mérsékelt lelkesedéssel végrehajtott félreformok, a fedezet nélküli államadósság, a GDP felét meghaladó árnyékgazdaság, a gyenge közigazgatás és a korrupció külön-külön is nehezen kezelhető gondot jelentenek. A tavalyi 1,3 százalékos zsugorodás után az idei első negyedévben újabb 1,1 százalékkal csökkent a GDP. „Az ukrán krízis elmélyülésének lehetősége kiváltképp Magyarországra nézve kockázatos, mind a reálgazdaság, mind a pénzügyek területén” – figyelmeztet az Európai Bizottság friss előrejelzése. Kota szerint a hrivnya gyengülése miatt minden drágul, csökken a fogyasztás, szűkül a belső piac. A nagyobb háztartási beruházásokkal, így a gépkocsivásárlással is kivárnak az ukránok, nem jelentenek kivételt a Magyarországról érkező Suzukik, Audik és Mercedesek sem.
Az import is akadozik. A termeléshez szükséges nyersanyagok egy része orosz szállítóktól érkezik Ukrajnába, és manapság csak késve jut el a megrendelőhöz – vagy sehogy. Az ukrán statisztikai hivatal adatai alapján az ország kivitele az év első két hónapjában 18 százalékkal esett vissza, ami az import lehetőségét is szűkíti. A legfrissebb KSH-adatok szerint az év első két hónapjában a magyar kivitel zömét adó gépek és feldolgozott termékek forgalma 21, illetve 12 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A behozatal azonban minden fennakadás ellenére még mindig növekszik, értéke 12 százalékkal meghaladta az előző évit.
A hrivnya a tavalyi első negyedév óta 35 százalékkal gyengült a dollárhoz viszonyítva. Ez akkor is hatással van a magyar gyógyszerexportra, ha az elszámolás dollárban történik – erősíti meg az árbevétele 6, illetve 4 százalékát erről a piacról szerző Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. és az Egis Gyógyszergyár Zrt. Számolni kell azzal is, hogy az eddig elfogadható fizetőkészség megrendül. Az ukrán gyógyszer-nagykereskedők az árfolyamveszteség miatt „segítséget, kompenzációt” kérnek magyar partnereiktől. Korántsem egyedi, ami a beregszászi kórházban már a válság előt is mindennapos volt: a kóros pénzhiányban a betegek hozzátartozóit a patikába küldik a szükséges medicináért. Az ukrán állam csak a gyógyszerek kis hányadát támogatja, a többit piaci áron kell megvásárolni. Az is gyakran előfordul, hogy a korántsem házi használatra szánt infúziós sóoldatot is a patikában kell megvásárolni.
Tűntek már el kamionok a kelet-ukrajnai térségben, az orosz szeparatisták több városban is közúti blokádot emelnek – ilyen és ehhez hasonló szóbeszéd járja a fuvarozószakmában. A húsz éve a keleti piacokon dolgozó Euro-Log Logisztikai Szolgáltató Kft. tulajdonosa, Dunai Tamás szerint a donyecki iparvidéken érezhetően csökkent a fuvarozási kereslet. Nyugaton, így Kijevben és környékén biztonságos a szállítás, ezért az Euro-Log Oroszországba tartó kamionjai a balti államok felé kerülik ki a mesterségesen megnehezített átkelést az orosz–ukrán határon. A kényszerűen vállalt extra kilométereken kívül pluszköltséget jelent az értékesebb szállítmányok mellé rendelt, manapság nélkülözhetetlen őrző-védő kíséret is.
Egyelőre az OTP Bank látszik az ukrán válság legnagyobb magyar vesztesének. A nyolc krími fiókjának áprilisi bezárása után 132 egységet működtető ukrán leánybanknak az idei első negyedévben 678,4 millió hrivnya, közel 13,3 milliárd forint veszteséget okozott az ukrán deviza leértékelődése, valamint az, hogy a hitelezési kockázatok növekedése miatt céltartalékot kellett képezni. Csányi Sándor bankvezér azzal nyugtatgatta az OTP április végi éves közgyűlését, hogy nincs szó az ukrajnai vállalati nagyhitelek bedőléséről, és az ottani hitelportfólió minősége sem romlott jelentősen. Az ukrán leánybank vesztesége azonban fájó fordulat, hiszen 2010 óta nyereséges vállalkozás volt. Tavaly 6,7 milliárd forinttal járult hozzá az OTP konszolidált – azaz a leányvállalatok adatait is figyelembe véve számolt – 64 milliárdos adózott nyereségéhez.
A kilátások borúsak, az ukrán nemzeti bank legfrissebb adatai szerint márciusban a lakosság a betétek 5,9 százalékát, közel 26 milliárd hrivnyát vett ki a bankokból. Az OTP-csoport teljes betétállományának 3,5 százaléka szerepelt 2013 végén az ukrán leánybank mérlegében. Az OTP Ukrajna saját tőkéje és összbevételei nagyjából a 8-9 százalékát teszik ki az anyabankénak, mérlegfőösszegének aránya ennél valamivel kisebb. Extrém esetben az ukránok anyabanki tőkepótlásra szorulhatnak, ám Csányi szerint az OTP-csoport tőkemegfelelési mutatója még akkor is 12 százalék fölött lenne, ha összes befektetését elveszítené Ukrajnában és Oroszországban.
A befektetői érdeklődés megcsappanása az ukrán fővárosban is érezhető, kisebb a repülőtéri forgalom, csökkent a szállodák korábbi zsúfoltsága. „Tavaly még arról volt szó, hogy a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. több millió dolláros ráfordítással a hazaihoz hasonló fesztivált szervez a Dnyeper folyó valamelyik szigetén. Ebből az idén biztosan nem lesz semmi, jó esetben 2015-ben. Tavaly ősszel még úgy volt, hogy a Wizz Air ukrajnai leányvállalata az itt üzemelő négy repülőgépe mellé egy ötödiket vesz, új bázist nyit Donyeckben és Lvivben. Ehelyett most csak két géppel repül” – sorolja Berki a léket kapott terveket. Korábban a Richter arra készült, hogy kijevi képviselete mellett gyárat is épít, egyelőre ebből sem lesz semmi. A magyarok ukrajnai befektetései a követség adatai alapján a tavalyi év végén közel 700 millió dollárt tettek ki. „Intézményeink az ukrajnai helyzet rendeződéséig átmenetileg felfüggesztették a kockázatvállalást ebben az országban. A rövidtávú, 30-90 napos fizetési határidejű kereskedelmi ügyletekhez adott biztosításaink azóta már kifutottak, és jelentős közép- és hosszú lejáratú érdekeltségünk sincs – mondta a HVG-nek Nátrán Roland, a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. vezérigazgatója. – Olyan kockázatra, ami előre látható, vagy már be is következett, az EXIM érthetően nem nyújthat fedezetet. Ugyanakkor, bízva Ukrajna politikai és pénzügyi stabilizációjában, több fontos ügylet előkészítése zajlik.”
„A papírforma szerint valamikor a következő egy-két évben elzárják az oroszok Ukrajna felé a gázcsapot, nem is feltétlenül politikai, hanem gazdasági okokból” – véli Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa. Mivel Ukrajnának nincs pénze, a gázimportot nyugati hitelekből kell fedeznie. Már most is 3,5 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak. Az Európába irányuló orosz gázszállítások fele is Ukrajnán megy keresztül, így a csap elzárásával kialakuló ellátási zavarok a közép- és nyugat-európai országokat is érinteni fogják. „Ha a nyugat-ukrajnai tárolókban nem lesz az ottani, évi 25-30 milliárd köbméter fogyasztással arányos gázmennyiség, Ukrajnának szinte törvényszerűen meg kell csapolnia az Európába vezető tranzitszállítmányokat, ahogyan a korábbi hasonló esetekben tette” – véli Deák.
„Békeidőben” fordított irányba, Európából Ukrajnába is lehet gázt szállítani – ugyanazon a vezetéken. Lengyelország, Szlovákia és Magyarország egyelőre csak a vezetékrendszereit ajánlotta fel, gázt eddig csak a német RWE szállított. „Tavaly már folyt visszafelé gáz Ukrajnába, visszalépés lett volna, ha most nem jelenti be Magyarország, hogy a hazai csőrendszert fel lehet használni e célra” – mutat rá a szakértő. Kérdés azonban, hogy a nagy gázkereskedők, mint az E.On vagy a magyar piacon importőrré avanzsált MVM Magyar Villamos Művek Zrt., hajlandók lesznek-e Ukrajna kiszolgálása miatt összetűzésbe kerülni a Gazprommal. Mind a magyar gázszerződés jellegét, mind az Orbán-kormány oroszbarát viselkedését tekintve szinte ki lehet zárni az MVM szerepvállalását. Azt pedig már csak ráadás, hogy e héten az orosz Transznyefty bejelentette, hogy a két, egymással szemben álló ország közti tulajdonjogi viták miatt a múlt hónapban leállította az Ukrajnába és Magyarországra irányuló gázolajszállításokat.
