szerző:
Csabai Károly, Seres László
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Rövid távon nem akar politikai szerepet vállalni, és külföldre sem készül Oszkó Péter, aki továbbra is elhibázottnak tartja az egykulcsos adót, de azt is elmondta a HVG-nek adott interjúban, hogy mi a sikeretelenség oka az ellenzéki oldalon.

Oszkó Péter
©

HVG: Ön utoljára akkor szerepelt a nyilvánosság előtt, amikor jóval a választási kampányt megelőzően bemutatta az Együtt háttérintézménye, a Haza és Haladás liberális gazdasági programját, adórendszertervét. Utána mi történt? Bajnaiék elrejtették, vagy ön döntött úgy, hogy inkább nem politizál?

Oszkó Péter: Saját döntésem volt. Ahogy 2009-ben világosan megmondtam, hogy egyéves miniszterséget vállalok, és utána szakmai tevékenységet végeznék, 2010-ben is egyértelművé tettem, hogy szakmai kérdésekben szívesen nyilvánítok véleményt és vitázom is, de a politikai kampányban nem akarok részt venni.

– A látszat mégis az volt, hogy az Együtt félreállította, mert a kampányban balra sodródott, szövetséget kötve egy baloldali szakszervezettel és egy kis ökopárttal.

– Ez tényleg csak a látszat volt. Valóban volt kritikus észrevételem az ellenzék által kialakított politikai konstellációról, de miután nem akartam politikai aktivitást vállalni, ennek nem is adtam különösebben hangot. Azt azért láttam, hogy a Fidesz népszerű szlogenekbe sűrített gondolataival az ellenzéki oldal nem tudott mit kezdeni. Összefogást játszott, de valójában mindenki csak a saját útját kívánta építeni.

– Mintha a baloldal nem is igazán akart volna választást nyerni: folyamatosan ment el az olyan témák mellett, mint például a rezsicsökkentés, meg sem próbálva elmagyarázni, mi vele a probléma.

– A gond az volt, hogy az ellenzéknek nincs elég jó válasza a rezsicsökkentésre, holott az sokkal kisebb segítség az embereknek, mint ahogy beállítják. Ahogy a devizahiteleseken sem segített valójában ez a kormány, továbbra is nagyon sok család van bajban. Még egy példa: az infláció sem nullaszázalékos. Persze nem egyszerű mostanában a Fidesz általános kijelentéseivel harcolni. Kevesebb a médiafelület, az erőforrás. El kell jutni a bonyolult összefüggések egyszerűsítéséhez, hogy el lehessen magyarázni, miért nem igaz valamely állítás. Ez nagyon komoly szellemi munka.

– Az európai parlamenti választás eredménye nem azt mutatja, hogy a többség azonosul a „Brüsszel csak adja a pénzt, amúgy hagyjon minket békén!” hozzáállással?

– Én csak azt az „eredményt” látom, hogy kevesen mentek el szavazni. A választók véleménye egyértelműen az volt, hogy az egész nem érdekli őket, ráadásul túl közel is volt még a parlamenti választás. Győzött ugyan a Fidesz, de lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint a legutóbbi EP-választásokon. Az Együtt és a Fidesz tartalmi üzenete egyébként nem tért el lényegesen: magyarok és európaiak akarunk lenni, nem akarunk kilépni, de nem kívánjuk feladni a magyarságunkat. Csak az Együtt ezt udvariasan fogalmazta meg, a Fidesz meg agresszívebben.

– Ön szorgalmazná az euró bevezetését Magyarországon? Volt kollégája, László Csaba úgy fogalmazott, rossz feltételekkel még húsz év múlva se csatlakozzunk az euróövezethez.

Oszkó Péter

Az idén 41 éves szakembert már az ELTE jogi karának végzőseként alkalmazta a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég, majd négy év után a Freshfields Bruckhaus Deringer nemzetközi ügyvédiiroda-hálózat magyarországi részlegénél az adó-tanácsadási egység vezetését bízták rá. Onnan csábította el 2004-ben partnernek a Deloitte, ahol 2007 júliusától elnök-vezérigazgatóvá nevezték ki, néhány hónappal azt követően, hogy elődje, Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett. A 2008 végén megalakult Reformszövetség adómunkacsoportjának mellékállású vezetőjeként győzhette meg hozzáértéséről Bajnai Gordont, aki rábízta 2009 áprilisában megalakult válságkezelő kormánya pénzügyminiszteri posztját. Az egy évvel későbbi kormányváltást követően, 2010 októberétől ez év április végéig az OTP Bank által tulajdonolt PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója volt.

– Ez kétségtelen. Az is biztos, hogy a költségvetési szempontok mellett a versenyképességieket is mérlegelni és érvényesíteni kell. Nem gondolom, hogy versenyképességben az uniós átlagtól lemaradó gazdaságnak sosem lenne szabad csatlakoznia az eurózónához, mert ott nem tudna felzárkózni. És fel lehet zárkózni, ha az ország politikai irányítása nem a rövid távú haszonszerzésre törekszik, hanem hosszú távú építkezésre. Ahhoz, hogy Görögország története fiaskó legyen, nemcsak az kellett, hogy az unió fejlettebb része ne foglalkozzon vele, hanem az is, hogy a görög kormányok egyetlen pillanatig sem foglalkoztak gazdaságfejlesztéssel. Magyarország akkor vezesse be az eurót, ha ennek a pénzügyi feltételei adottak, amitől nem vagyunk messze – bár az államadósság még egy időre távol tartja az eurózónától. Nem elég azt figyelni, hogy ha alacsony az infláció, és a költségvetési hiány 3 százalék alatti, akkor csökkenő államadósság mellett rögtön csatlakozni kell. Rossz, a növekedést visszafogó, gazdasági fejlődéssel érdemben nem foglalkozó gazdaságpolitika mellett veszteségek is keletkezhetnek az eurócsatlakozásból.

– Az első negyedévben a GDP 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez mennyire fenntartható?

– Ez az első negyedéves növekedési adat számos egyedi tételnek az eredménye, hosszabb távon nem lesz fenntartható. Tartósan 2 százalékos növekedés lehet reális az országnak. Pillanatnyilag stabil a költségvetési, pénzügyi helyzet, nincs fenyegetett állapotban az ország, a kamatpolitikában sem látok hibát vagy sérülékenységet, még a felminősítést sem tartom irreálisnak. Sajnálatos, hogy az államadósságot nem sikerült csökkenteni, ahhoz túl sok pénzt költött el a Fidesz-kormány az utóbbi négy évben.

– Másfél éve blöffnek nevezte a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát. A kedvező adatok láttán felülvizsgálja nézeteit?

– Nem, mivel most sokkal jobbak a külső körülmények, mint másfél éve, és ezt az Orbán-kormánynak nem sikerült kihasználnia. Szemben a régió más országaival, amelyektől a lemaradásunk emiatt tovább nőtt. Amire most költ a kormány – infrastrukturális beruházások, jobbára stadionépítések, cégvásárlások –, az nem alapoz meg hosszú távú gazdasági növekedést. Túlburjánzott, feltupírozott kommunikáció mellett nagyon egyszerű, favágó eszközökkel teremtett stabilitást, a lehető legkevésbé látható formában megemelte az adókat (áfaemeléssel és különterhek kivetésével), rekvirálta a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, ebből stabilizálta a költségvetést. De ledarálta a növekedést, a vállalkozási kedvet, mindent, ami a tartós felzárkózást szolgálhatná. Ez a gazdaságpolitika csak viszonylagos stabilitást és a régiós átlagtól lemaradó növekedési pályát eredményezhetett.

– Továbbra is kitart amellett, hogy elhibázott volt az egykulcsos adó időzítése?

– Nem változott a véleményem: hibás volt olyan egykulcsos adórendszert bevezetni, amely csökkenti a felső sávba esők adóterhelését, és a legalacsonyabb keresetűektől még el is von. Ezt sehol a világon nem így csinálják. Nincs bajom az egykulcsos adóval, mert valóban többletteljesítményre ösztönöz, s a 2009 előtti progresszív adózásnak nincs helye. De az egykulcsos adót csak akkor szabad megtartani, ha a legkevésbé képzettek és legrosszabb foglalkoztatási helyzetűek alkalmazása és az ahhoz illő adóterhelés megvalósítható.

©

– Az Orbán-kormány keleti nyitása kifizetődő lehet?

– E tekintetben egyszerűen leképezhető az Orbán-kormány gondolkodása: minden gazdasági racionalitást a politika mögé sorolnak. Ebben egyébként nagyon sikeres, tanult a kudarcokból. Gazdasági racionalitás a keleti nyitásban legfeljebb annyi van, hogy minden adódó lehetőséget ki kell használni. Magam is sokat foglalkoztam nemzetközi piacokon terjeszkedő vállalkozásokkal. Ám az exportunk, a gazdasági függőségünk továbbra is ezer szállal köt minket Európához, nekünk itt kell megtalálnunk a szerepünket. Az Orbán-kormány hintapolitikát folytat azzal, hogy most mintha a Nyugattól eltávolodva feltétel nélkül és túlzóan Kelet felé közeledne.

– Folytatódhat a magyar munkaerő külföldre vándorlása?

– A 2010-eshez hasonló exodusra nem számítok, hiszen most stabilabb a helyzet – igaz, a nemzetközi feltételek, és nem a kormány munkájának eredményeként. Bizonyos mértékű gazdasági és fogyasztásnövekedésre lehet számítani, most nincs olyan horrorhangulat, mint négy éve. Kivándorlást minden kelet-európai ország elszenvedett, csak a legtöbbnél egy idő után haza is mentek az emberek. Most viszont nem látni, hogy azok a magyarok, akik kimentek, vissza akarnának jönni, hiszen a kivándorlásra okot adó körülmények nem változtak.

– És ön merre tart? Meglehetősen hirtelen jött el az OTP-csoport kockázatitőke-befektető cégétől, a PortfoLiontól.

– Nem tervezek külföldre menni, kellően kalandvágyó vagyok ahhoz, hogy itthon maradjak. E váltásról már régóta gondolkoztam. Alkalmazottként eddig már nagyon sok céget, üzletágat raktam össze és vittem sikerre. Most szeretném az általam összegyűjtött tudást, tapasztalatot olyan vállalkozásba forgatni, ahol én is tulajdonos vagyok. Ígérem, amint erről több konkrétum lesz, el fogom mondani.

– Csak nem politikai szerepre készül? Négy éve azt mondta, hogy 2014-ig nem akar ilyet vállalni. Most eljött az idő?

– Az ambícióim nem változtak, rövid távon nem kívánok politikus lenni. Csak ott szeretek munkát vállalni, ahol látom, hogy lehet eredménye. 2009-ben ez a feltétel megvolt, most nincs, ráadásul az életem is más irányt vett.

CSABAI KÁROLY, SERES LÁSZLÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az állam szóban támogatja a fogyatékos emberek foglalkoztatását, de tettekkel alig

Az állam szóban támogatja a fogyatékos emberek foglalkoztatását, de tettekkel alig

Nem sikerül kihozni a Tátra egyik barlangjában rekedt két férfit

Nem sikerül kihozni a Tátra egyik barlangjában rekedt két férfit

Kánikulai augusztusi nap következik

Kánikulai augusztusi nap következik

Illatgyertyával nyomják el a penészszagot egy gyömrői iskolában

Illatgyertyával nyomják el a penészszagot egy gyömrői iskolában

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

114 ezer külföldi szavazhat az önkormányzati választáson, de a hajléktalanok nem

114 ezer külföldi szavazhat az önkormányzati választáson, de a hajléktalanok nem