Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem biztos, hogy el kell fordulnunk egy olyan álláskiírástól, ahol a követelmények nem feltétlenül passzolnak hozzánk. A Quartz írása szerint ugyanis a cégek előszeretettel szuszakolnak be minden, általuk megálmodott követelményt a kiírásokba. A cégek mindent olyan dolgot bepakolnak ide, amire szerintük szükségük lesz a jövőben is.
A HR-esek túl sok követelményt, elvárást sorolnak fel, ebből ugyanakkor kevés az igazán fontos elem. A követelmény kifejezést ugyanakkor sokan elég egyértelműen értelmezik, így nem csoda, hogy megijednek attól, mennyi mindent is kellene tudniuk, így nem jelentkeznek az adott pozícióra. Sokkal fontosabb lehet például egy friss munkaerőnél, hogy mennyire magabiztos, hogyan tud kapcsolatokat építeni, vagy hogy mennyire tud valaki jól előadni.
A cikkben megszólaló egyik szakértő szerint ráadásul ha megkérdeznénk a HR-eseket, hogy egy olyan munkavállalót vennének fel, aki mindegyik követelménynek megfelel, vagy egy olyat, aki 4-5 nagyon jó tulajdonsággal rendelkezik, és jó a munkatörténete is, akkor a HR-esek az utóbbit választanák.
A Harvard Business Reviews egyik friss kutatása szerint ugyanakkor ha az emberek nem jelentkeznek egy munkára, azt bő 40 százalékban azért teszik, mivel alulképzettnek tartják magukat az adott pozícióra. A fő probléma az állásokra történő jelentkezéseknél nem is feltétlenül az önbizalom hiánya, hanem az, hogy nem lehet tudni, pontosan hogyan, mi alapján is zajlik a kiválasztás folyamata. A tanulság talán az lehet, hogy egy elutasítás, illetve a válasz elmaradása még mindig jobb lehet, mintha be sem adná az illető az adott pozícióra.
