A külföldi sajtó is élénk figyelemmel kísérte Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatását. A Reuters hírügynökség szerint Putyin látogatásával bebetonozták a közeli kapcsolatokat Magyarországgal, miközben az oroszok ukrajnai beavatkozása miatt Európa hátat fordít az orosz elnöknek.

Reuters

A cikk szerint már maga a tény, hogy Putyin Magyarországon volt, mindent elmond a kapcsolatról, hiszen tavaly nyár óta, amikor is Kelet-Ukrajna felett lelőtték a maláj gépet, Putyin nem volt bilaterális találkozón az EU-ban.

A tudósítás kiemeli a gázszerződésről történő megállapodást (a megmaradt gázmennyiség kitolt felhasználása ugyanakkor nem újdonság – a szerk.) és azt is, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő kritizálta az EU-t, amiért az izolálni akarja Oroszországot. A Reuters foglalkozott cikkében azzal is, hogy a két vezető beállt a Déli Áramlat utódprojektje (Török Áramlat) mögé, illetve megemlítették, hogy Putyin elmondta, hogy ha az EU nem gördít akadályokat eléjük, akkor a Déli Áramlat egy részét meg tudják valósítani Törökországig.

A Reuters emellett megemlíti, hogy Orbán Putyinnal történő barátkozásának ugyanakkor megvan a politikai ára, sok nyugati diplomata ugyanis aggodalmának adott hangot, hogy Orbán a Kremlhez csapódik. A cikk emellett még arról is szól, hogy mintegy ezren tüntettek Budapesten Putyin ellen kedden.

A Bloomberg arról ír, hogy Orbán megszerezte a gázmegállapodást, így Putyin látogatása kifizetődő volt. A cikk szintén kiemeli, hogy Putyin eléggé elszigetelt most az EU-ban, de Orbán egy év alatt már másodszor találkozik az orosz vezetővel. A tudósítás emellett itt is foglalkozik a gázszerződéssel, Putyin szerint minden kérdést úgy tisztáztak, ahogy a magyar félnek az megfelelő volt.

Bloomberg

A cikk megemlíti a Török Áramlatot, illetve hogy a Gazprom megemelheti a Magyarországon tárolt gáza mennyiségét, ám nem felejtik el hozzátenni, hogy 2008-ban Orbán még azt mondta, hogy Magyarországnak el kellene kerülnie, hogy a Gazprom legvidámabb barakkjává váljon, ehhez képest pedig már teljesen más hangot üt meg a magyar kormányő 2010-es hatalomra kerülése óta.

A Bloomberg ezek után emlékeztet arra, hogy bár Orbánék támogatták az oroszok elleni szankciókat, de kritizálták is azokat. A hírügynökség emellett kiemeli, hogy a magyar kormány támogatotta a Déli Áramlat projektjét, az EU ellenkezése ellenére. Emellett Orbán megrökönyödést keltett pár uniós kollégájánál, illetve Kijevnél is azzal, hogy autonómiajavaslatot tett a kárpátaljai magyaroknak, hiszen hasonló törekvésekkel álltak elő a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok is.

Az utóbbi időszakban a hírügynökség szerint Orbán ugyanakkor visszavett a retorikából, mivel a NATO szövetségéseivel, az USA-val romlottak a kapcsolatok. Orbán megfogadta, hogy a Berlin által kijelölt külpolitikai utat követik és fogadta is Angela Merkel német kancellárt nemrég, emellett Kijevbe is ellátogatott az ukrán elnökhöz a minszki megállapodás aláírása után. Boros Tamás politikai elemző a Bloombergnek nyilatkozva elmondta, hogy Orbán a két lépés keletre, egy lépés nyugatra helyett most a két lépés nyugatra, egy lépés keletre vonalat viszi, és szeretne vágányt váltani anélkül, hogy elveszítené az egyensúlyát.

A Wall Street Journal is megemlékezik Putyin látogatásáról, cikkükben a fentebb már említett témákon mennek sorra, kiemelve, hogy a budapesti látogatás Putyinnak egy "PR-győzelem" volt. A lap megjegyzi, hogy Putyin fogadása Orbánék részéről a kelet-nyugat közötti egyensúlyozás része, a magyar kormány energiával kapcsolatos álláspontját pedig szembeállítja Varsóéval: a lengyelek ugyanis azért lobbiznak, hogy az EU egyedüli vevőként lépjen fel a Gazpromnál vásárlóként.

A lap ezek után kitér még a Déli Áramlatra, Merkel-látogatásra, illetve a kárpátaljai magyaroknak meglebegtetett autonómiára is, a "renegát" Orbán ugyanakkor Európa irányába is mutatott hűséget (a német külpolitikához igazodunk a kormányfő szerint, Ukrajna szuverenitását támogatni kell). A Wall Street Journal a cikk végén viszont megjegyzi, hogy komoly csavar volt Orbánt látni az orosz vezető mellett, hiszen 1989-ben, 25 évesen épp azzal szerzett a politikában ismertséget, hogy Moszkva katonáinak kivonását követelte és a kommunizmus végéről beszélt.