A Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor nevével fémjelzett cégek kapcsolati hálója még a hazai cégstruktúrához képest is összetett, érdemes ezért a vállalkozások kapcsolatrendszere mögé komolyabban is benézni. Különös jelentősége van a mostani elemzésnek abból a szempontból is, hogy a zártkörű részvénytársaságok tulajdonosait – a jogszabályi háttérből fakadóan – jellemzően nem teszi közzé a cégbíróság, de az Opten adatbázisában ezek a tulajdonosok is fellelhetőek. „A zárkörű részvénytársaságok a hazai gazdaság meghatározó szereplői, így tulajdonosi hátterük teljes körű ismerete kulcskérdés a cégek kapcsolatrendszerének elemzésekor” – mondja Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

Az elemzés kiindulópontját a sajtóban is megjelent cégek – a Buda-Cash és Quaestor cégcsoportok, illetve a Hungária Értékpapír jelentették. A három cégcsoport egymástól független csoportosulásnak tűnik az adatok első körös elemzése után, a vizsgált cégek csoporton belüli kapcsolatrendszere azonban rendkívül összetett. A tulajdonosok és a vezetők általában több cégben is érdekeltek, a cég-cég közötti tulajdoni jogviszonyok a könyvvizsgálói átfedésekkel pedig már igazi csemegét jelenthetnek az elemzők és a nyomozóhatóságok számára is.

Tulajdonosok és vezető tisztségviselők

A csoportok közül a Buda-Cash-ügyben érintett cégek kapcsolatrendszere a legkiterjedtebb, a vizsgált cégek közvetlen tulajdonosainak és cégjegyzésre jogosultjainak száma 50 körüli,  ezek a csoport egy vagy több tagjára bírhattak befolyással az elmúlt 3 év során az Opten adatbázisa szerint.

Az összetett cégbirodalomban azonban érdemes a közvetett tulajdonosi láncon kapcsolódó, azaz végső tulajdonosokat is szemügyre venni. A csoportok végső tulajdonosi listáján olyan magánszemélyek is megtalálhatóak, amelyek nincsenek a közvetlen tulajdonosok között, illetve fellelhetőek külföldi címmel rendelkező magánszemélyek és cégek is.

A kapcsolatrendszert tovább bonyolítja, hogy a végső tulajdonosok összességében 176 egyéb hazai cég felett rendelkeznek közvetett tulajdonjoggal, ezen cégek pedig összesen 33 milliárd éves árbevételt regisztráltak 2013-ban.

A leányvállalatok a vizsgált cégek által tulajdonolt egyéb vállalkozásokat jelentik, őket különösen érzékenyen érintheti anyavállalatuk fizetésképtelensége. Az Opten adatai szerint mintegy 55 hatályosan kapcsolható vállalkozás tartozik ebbe a kritikus csoportba, amelyek összesen mintegy 5 milliárd forint árbevétellel rendelkeznek. A tulajdoni jogviszonyok bonyolultságát jelzik, hogy egyes leányvállalatok megjelennek a cégek tulajdonosainak közvetlen kapcsolati hálójában is.

Testvércégek, egyéb csoporttagok, könyvvizsgálói kapcsolatok

A testvércégek azok a kapcsolt vállalkozások, amelyeket a csoportok közvetlen tulajdonosai és cégjegyzésre jogosultjai közvetlenül tulajdonolnak vagy irányítanak. A csoporttagok felszámolásai, csődeljárásai ezeket a cégeket közvetve érintik, hiszen várhatóan a hatósági vizsgálatok a tulajdonosi, vezetői körre is kiterjednek, így rajtuk keresztül a fizetési nehézségek és nyomozati eljárások a testvércégekhez is eljuthatnak. Nehéz megbecsülni, hogy ez mit jelent a testvércégek életében, nagyban függ attól, hogy mennyire kötődnek a fő tulajdonosokhoz, milyen egyéb külső tulajdonosaik vannak, és azok milyen arányú befolyással rendelkeznek vagy rendelkeztek a cégek felett.

Az Opten adatbázisa szerint összesen 157 testvércég kapcsolható vagy volt kapcsolható az elmúlt 3 évben a vizsgált vállalkozásokhoz, melyek összesen 26 milliárd forint éves árbevétellel rendelkeznek. Az összetett kapcsolatrendszernek köszönhetően a testvércégek sokszor leányvállalatok vagy éppen tulajdonosok is egyben.

A brókerbotrány jellegzetességéből fakadóan az érintett cégek könyvvizsgálói is a hatósági vizsgálatok tárgyát képezhetik. A vizsgálat tehát elképzelhetően kiterjedhet az érintett könyvvizsgálók egyéb könyvvizsgált cégeire is. Fontos hangsúlyozni, hogy abból a tényből, hogy két cégnek ugyanaz a könyvvizsgálója, nem következik az, hogy pénzügyi vagy jogi kapcsolatban vannak. A vizsgált könyvvizsgálók összesen 139 cég könyvvizsgálatát végezték az elmúlt években, mely cégek közel 114 milliárd forint árbevételt értek el egy év alatt.

Meddig terjedhetnek a gazdasági hatások?

A BUDA-CASH csoporthoz tartozó pénzintézeteknél számos magánszemély, önkormányzat és vállalkozás vezette a számláját. Ők lehetnek a brókerbotrány legnagyobb vesztesei. Az, hogy mennyit veszíthetnek, cégenként nagyon eltérő lehet, nagyban függ attól, hogy a teljes pénzeszközállományukat az érintett pénzintézeteknél vezették-e, de függ a felszámolási és büntetőjogi eljárások eredményétől is. Mindenesetre több mint 6000 működő vállalkozás vezette folyószámláját az érintett pénzintézetekben.

A mostani felszámolási és csődeljárásoknak minden bizonnyal komoly hosszú távú negatív következményei lesznek. A legintenzívebb hatás az érintett cégek mikrokörnyezetében lehet. A közvetlen veszteségeken túl a hatósági vizsgálatok is komoly adminisztrációs terhet jelentenek majd, ráadásul felszámolási hullám indulhat a tulajdonosi láncon keresztül, ami már a kapcsolt vállalkozások beszállítóit is kellemetlenül érintheti.

A lokális hatásoknál azonban még komolyabb következménnyel járhatnak majd az ügy makrogazdasági hatásai. Az egyik legsúlyosabb következmény a befektetői bizalmi helyzet visszaesése lesz. Az amúgy is fejletlen befektetői kultúrával rendelkező Magyarországon a biztonságosabb papírok felé fognak fordulni a megtakarítók. A beruházási hajlandóság visszaesése pedig erősen rontja az ország versenyképességét. A bizalmi helyzet romlásának további mellékhatásai lehetnek, hogy a tőke a kisebb pénzintézetek felől a nagyobbak felé vagy az országhatáron kívülre fog áramolni.

Szintén sok pénzbe fog kerülni az ország gazdaságának a várhatóan erősödő pénzintézeti kontroll bevezetése és üzemeltetése. Az adminisztrációs terhek növekedése érezhető lesz mind az ellenőrző szervek oldalán, mind az ellenőrzött pénzintézeteknél, ami szintén ronthatja a gazdaság versenyképességét. Végül, de nem utolsó sorban újabb pofont kapott a hazai üzleti etika, illetve vállalkozói kultúra is. A közhangulatban újra előtérbe került, hogy Magyarországon mindig vannak kiskapuk, és azokat hosszú évekig büntetlenül lehet kihasználni, még akkor is, ha több száz milliárd forintos összegek elszámolásáról van szó.