Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Befektető-védelmi Alap (Beva) egy jogászcsoportot kért fel annak eldöntésére, hogy azok a bizonyos fiktív kötvények, amelyeket a Quaestor befektetői jegyeztek, ténylegesen kötvénynek minősülnek-e, vagy kiterjedhet-e rájuk a Beva garanciája – jelentette be Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője kedden reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A jogászcsoport részére az a kérdés, ha ezeket a kötvényeket ténylegesen nem hozták létre a Quaestor befektetői számára, tehát nem jöttek létre kötvényként, így nem is tartják ezeket nyilván a központi elszámoló háznál (Központi Elszámolóház és Értéktár - Keler), akkor tekinthetőek-e ezek pénzeszközöknek, értékpapír-folyószámlának a Quaestornál, amire hatmillió forintig kiterjed a Beva garanciája. Ez a legfontosabb kérdés, amire az embereknek órákon belül választ kell kapniuk, mert az a kérdés, tudják-e őket ezen az ágon is kártalanítani, vagy sem – mondta Binder István.
Az MNB adatai szerint 30-32 ezer kötvényes van a Quaestornál, és kétharmaduk követelése hatmillió forint alatti – tette hozzá.
A jegybank felügyeleti szóvivője azt is elmondta, hogy az MNB a pénzügyi rendszeren belüli jogszabálysértésekre vonatkozó módosító javaslatot tett le a parlament és az illetékes minisztériumok asztalára, amelyben szerepel, hogy jogsértés esetén a pénzügyi vezetőt, egy vezető brókert, ne húszmillió forintos személyi bírság sújtson, hanem legyen ennek felső határa 500 millió forint.
