Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Ajánlatot kért az MNKH több pénzintézettől és a Magyar Államkincstártól is azt követően, hogy a vezetőinek március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelezte, ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól, és másutt kell új értékpapírszámlát nyitni – értesült az Index.
Az ajánlatok összevetésére viszont nem sok idő maradt, ugyanis a beszámoló szerint március 9-én hétfőn délután a Quaestor Hrurira hamis öncsődjéről szóló közleménye előtt pár órával az MNKH folyószámláján megjelent 3,8 milliárd forint.
Az Index egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, az MNKH felsővezetői megdöbbentek a dolgon, ugyanis a pénz kivonására, a vegyes futamidejű állampapírportfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna utasítást, csak írásban, a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása mellett.
A portál forrása viszont úgy tudja, feltehetően a külügyből szóban, telefonon adhatták ki az utasítást a Quaestornak a pénz kiutalására.
Az Index arról is írt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium bábáskodásával létrejött MNKH korábbi vezérigazgatója, Skultéti Vilmos írta alá azt a dokumentumot, ami alapján a ma már a külügyhöz tartozó háttérintézmény vagyona a Quaestorhoz került 2013. március 29-én.
Az utalás mindössze egy nappal történt az után, hogy Skultéti Vilmos a Quaestorral március 28-án szerződést kötött, a Quaestorhoz pedig az Index szerint egy 3-6 milliárdos összeg érkezhetett. A brókerbotrány főszereplőjévé váló cég azt a megbízást kapta, hogy a pénzből államkötvényeket vegyen.
Az NGM-et a szerződéskötés időpontjában már Varga Mihály vezette, miután Matolcsy Györgyből 2013. március 4-én jegybankelnök lett. Ennek ellenére a portál úgy tudja, hogy a döntés előkészítésében Varga Mihálynak nem volt szerepe.
