szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar lakosság megtakarításai közel 21 ezermilliárd forintot tesznek ki, azaz mintha mindenki 2,7 évnyi fizetését tartaná megtakarításként. Bár első ránézésre ez nagyon soknak tűnhet, kiderült, hogy európai viszonylatban bőven van még hova fejlődnünk, hiszen míg egy magyar embernek átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása van, egy nyugat-európainál ugyanez 23,9 millió.

Az OECD legfrissebb adatai szerint a magyar lakosság megtakarításai közel 21 ezermilliárd forintot tesznek ki, ami annyit jelent, mintha minden magyar ember 2,7 évnyi fizetését tartaná megtakarításként. A magyar megtakarítók még mindig a kelleténél több készpénzt tartanak, amivel elsősorban saját maguknak ártanak.

A magyar emberek átlagosan 2,7 évi keresetével megegyező megtakarításukkal a kelet-közép-európai országok között igen előkelő helyet foglalnak el, hiszen csak a csehek rendelkeznek náluk nagyobb megtakarításokkal (3,2 év) – így számítva. Még ez is messze elmarad viszont a dél- és nyugat-európai országok átlagától, ami messze öt év feletti. Sőt, egy holland megtakarítónak átlagosan több mint 9 évnyi keresetével megegyező megtakarítás áll rendelkezésére. Így a magyar lakosság az egy főre jutó megtakarítások nagyságában is messze a nyugat-európai átlag alatt van. Mint az az alábbi ábrán is jól látszik, egy magyar ember a pénzügyi megtakarítása átlagosan 2,1 millió forintot tesz ki, ez Nyugat-Európában átlagosan 23,9 millió forint. 

A magyarok átlagosan 2,1 millió forintos megtakarítása lényegesen alacsonyabb a kelet-közép-európai térségben élők átlagosan 3 millió forintos megtakarításánál is.

Nem csak a pénzügyi megtakarítások nagysága, annak összetétele is sok tekintetben eltér a nyugat-európai országokétól. Ami kimondottan negatív, hogy Közép-Kelet-Európában kimagaslóan sok készpénzt tartanak. A nyugat-európai megtakarításokban ennek aránya 3% alatti, ezzel szemben a magyarok megtakarításainak közel 14%-át készpénz alkotja. Ezzel pedig a fő probléma az, hogy
a megtakarítók így megfosztják magukat attól a kamatbevételtől is, amit kockázatvállalás nélkül, bankbetétekért vagy állampapírokért kaphatnának.

Kalkulátor:

Van azonban olyan eszköz is, amiben a magyar megtakarítók nem maradnak el a nyugatiaktól. A befektetési alapok aránya ugyanis nagyon hasonló a magyar és a nyugati országok pénzügyi megtakarításaikban. Sokat növekedett ezek népszerűsége annak következtében, hogy a jegybank 2012 augusztusa óta folyamatosan vágja az alapkamatot, ezzel együtt pedig a banki ajánlatok is egyre alacsonyabbá váltak.

Ez abban is jól látszik, hogy a kamatvágások megkezdése óta a befektetési alapok megtakarításokban jegyzett aránya 12 százalékról 18 százalékra növekedett, ezzel párhuzamosan pedig a bankbetétek hányada 49-ről 39 százalékra csökkent. Tekintve pedig, hogy ez idő alatt a megtakarítások nagysága 20 százalékkal növekedett, a különbség még hangsúlyosabb. Az alacsony kamatok tehát arra ösztönözték a megtakarítókat, hogy akár nagyobb kockázatvállalás mellett is, de a nagyobb hozamokkal kecsegtető befektetési alapok irányába kilépjenek a bankbetétek biztonságából.

A magyar megtakarítók egy másik sajátosságát jelenti az államkötvények elmúlt években látott hatalmas népszerűség-növekedése is. Az MNB statisztikája szerint a magyar háztartások birtokában álló kötvények mennyisége 2012 második negyedéve óta 1,8 ezermilliárd forintról 3 ezermilliárd forintra növekedett, ami 64 százalékos gyarapodást jelent (ez az államkötvényeken kívül egyéb kötvényeket is tartalmaz). Az államkötvények aránya nemzetközi szinten is kiemelkedő, tekintve, hogy míg az OECD adatai alapján a magyar megtakarítások 15 százalékát teszik ki a kötvények (tehát nem csak állampapírok), Nyugat-Európában ez mindössze 6 százalék. Ennek okát azonban nem is olyan nehéz megtalálni. A folyamat hátterében az az agresszív árazás és kommunikáció áll, amit az elmúlt években tapasztalhattunk a magyar állam részéről, és aminek köszönhetően valóban nagyon is versenyképes termékeket vásárolhatnak meg a megtakarítók.
De nem elég, hogy a megtakarítások ilyen ütemben növekedtek, azt is láthatjuk, hogy ezzel egy időben folyamatos volt a hitelelutasítás. Ezért pedig egyértelműen a 2008-as válság tehető felelőssé. Azóta sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a megtakarítások növelése, ezzel együtt pedig a hitelek csökkentése.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Jóbarátok reunion forgatásáról posztolt egy fotót Matthew Perry

A Jóbarátok reunion forgatásáról posztolt egy fotót Matthew Perry

Gyerekek a tévé előtt – tanulságos útravaló vagy szükséges rossz a mesenézés?

Gyerekek a tévé előtt – tanulságos útravaló vagy szükséges rossz a mesenézés?

Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 4. rész

Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 4. rész