MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Több milliárd forintos kártérítést fizethet a magyar állam, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete szerint jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben az új egyházügyi törvénnyel. Ezt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) érte el 9 egyházat képviselve.
Az EJEB ítélete tavaly szeptemberben vált hatályossá, és abban a kormány hat hónapot kapott, hogy az egyházakkal megegyezzen. A tárgyalások azonban nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának tanácsterme.
AP / Keystone / Salvatore Di Nolfi
Ezért a kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia, és a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam. A milliárdos kártérítés akkor jön ki, ha a bíróság elfogadja az egyházak által követelt összegeket.
A magyar állam úgy kényszerül a kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A TASZ felhívja a figyelmet, hogy az egyházügyi törvényt el sem kellett volna fogadni. A 2011-ben elfogadott törvénnyel a kormány és a parlament számos egyházat önkényesen megfosztott jogállásától, amellyel korlátozta az egyesülési és a vallásszabadságot. Ez akkor alkotmánysértő volt és sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította, amire nem a törvény megváltoztatása volt a kormány válasza, hanem átírta az Alaptörvényt.
