Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A pénzügy adatok automatikus cseréjéről szóló új kétoldalú megállapodást írtak alá szerdán Brüsszelben az Európai Unió és Svájc képviselői. Az új egyezmény mind a helvét, mind az uniós hatóságnak lehetőséget teremt minden érintett adófizető pontos azonosítására, az adószabályok határokon átnyúló érvényesítésére, az adóelkerülés lehetőségének pontosabb felmérésére és további vizsgálatok mellőzésére.
Az egyezmény az adóelkerülés elleni fellépés része, értelmében pedig az EU és Svájc 2018-tól automatikusan átadja egymásnak az unió és az alpesi ország területén letelepedett személyek pénzügyi számláinak adatait, hogy megakadályozzák adózatlan pénzek elrejtését akár az unióban, akár Svájcban.
Az új egyezmény egy korábbi megállapodást egészít ki, melynek értelmében Bern alkalmazza a megtakarításokból származó jövedelmekre vonatkozó időközben szigorított uniós irányelv előírásait. A miniszterek tanácsának közleménye azt is kiemeli, hogy az egyezmény az OECD által felállított mércének is megfelel.
Az irányelv módosítása leszűkítette azoknak az adatoknak a körét, melyekre nem terjed ki a tagállamok között automatikus információcsere, és így lehetőséget adnak a jövedelmek eltitkolására. Így mind az uniós, mind a svájci hatóságok automatikusan átadják majd egymásnak nemcsak az osztalékból és kamatokból származó bevételekre vonatkozó adatokat, hanem számlaegyenlegre és pénzügyi eszközök eladásából származó bevételekre vonatkozó információkat is.
Az új egyezmény a közlemény szerint mind a helvét, mind az uniós hatóságnak lehetőséget teremt minden érintett adófizető pontos azonosítására, az adószabályok határokon átnyúló érvényesítésére, az adóelkerülés lehetőségének pontosabb felmérésére és további vizsgálatok mellőzésére.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?