Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Teljesen átalakítja a jegybank a legfontosabb eszközét, az irányadó kamatot amellyel alapvetően határozza meg a magyar pénzügyi rendszer működését. A változtatás azzal járhat, hogy kevesebbet fog érni a pénze, magyarán drágulhat az élet, drágább lehet a nyaralás-síelés, és ha bennragadt egy devizaalapú autóhitelben, akkor készülhet az emelkedő törlesztő részletekre. Az is lehet a következménye a jegybanki lépésnek, hogy még kevésbé éri majd meg betétben tartani a forintot, viszont ha úgy történnek a dolgok, ahogyan a jegybankban szeretnék, a bankok önteni fogják önnek a hiteleket, és azok olcsóbbak lesznek, mint manapság.
Mit lépett a jegybank?
A Magyar Nemzeti Bank ma szétküldött egy közleményt, amiben azt írja, az eddigi kéthetes betét helyett egy három hónapos lejáratú, fix kamatozású jegybanki betét lesz az MNB irányadó eszköze. Ez azt jelenti, hogy radikálisan megváltozik a jegybanki alapkamat háttere (és valószínűleg a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatása is). A jegybanki alapkamat alapvetően meghatározza, hogy a pénzügyi rendszerben milyen kamatok vannak (lényegében mekkora kamattal fogadnak be és adnak pénzt a bankok az ügyfeleiknek, partnereiknek). Az alapkamat eddig a kéthetes jegybanki betét kamata volt, és az MNB közleménye szerint szeptember 23-tól már a három hónapos betét kamata lesz az alapkamat.
Túry Gergely
És még egy fontos információ a kéthetes betétről: lényegében ebben az eszközben jelenik meg a bankrendszer likvid pénzállománya. Ez a pénzállomány több mint 5 ezermilliárd forint. A jegybank azt is közölte, hogy ezt az állományt 1000 milliárd forintra akarja leszorítani.
A kéthetes betét része marad a jegybanki eszköztárnak, de a jövőben mennyiségi korlátozás mellett, aukciós technikával tudnak majd a bankok pénzt elhelyezni ebben az eszközbe. Magyarán a jegybank majd bizonyos időközönként meghirdeti a kéthetes betéteket, és annak a banknak a pénzét fogadja el, amelyik a legkevesebb kamatért lesz hajlandó odaadni.
Ezek a változások teljesen új helyzet elé állítják a bankokat. A három hónapos betét kevésbé fogja nekik megérni, és helyette inkább állampapírban helyezhetik el ezt a pénzt, vagyis egyre inkább az államot fogják finanszírozni, legalábbis erre számít az MNB. Emellett arra is számítanak, hogy a bankokat ez ösztönözni fogja arra, hogy több hitelt adjanak a vállalkozásoknak is.
Minderre a hozzáértők azt mondják, a változás csökkenteni fogja a bankközi kamatlábat és gyengíteni fogja a forintot (kering egy olyan pletyka is, hogy a forint gyengítése célja is a jegybanknak), amiből nagyjából azok a következmények adódhatnak az életünkben, amiket a cikk elején emlegetünk.
Egészségesebbé tennék az államadósság szerkezetét
Az MNB kiemelt célként kezeli az ország külső sérülékenységének csökkentését és az államadósság szerkezetének egészségesebbé tételét. Ennek eszköze volt a 2014-ben meghirdetett önfinanszírozási program, amely nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2014-ben és 2015 első negyedévében több mint 900 milliárd forinttal nőtt a bankok forint-állampapírállománya, valamint hogy a magyar állam az elmúlt szűk másfél évben 3,5 milliárd euró értékben tudott lejáró devizaadósságot visszafizetni forintforrások bevonásával. Ennek következtében az államadósság devizaaránya a 2014. márciusi több mint 42 százalékos szintről 2015 áprilisára 34 százalék közelébe csökkent. A program elsődleges célja mellett ugyanakkor elérte határait is a jegybank szerint.
Az intézkedések az MNB szerint érdemben elősegítik az állam devizaadósságának forintból történő refinanszírozását, hiszen a szigorú szabályozói likviditási előírásokhoz a bankok úgy tudnak alkalmazkodni, hogy az MNB helyett az államot finanszírozzák, növekvő állampapír-vásárlással vagy növelik a magánszektor hitelkínálatát. A program folytatását, az állam devizaadósságának csökkentését az MNB részéről a devizatartalék-megfelelés kiemelkedően kedvező szintje is támogatja, a devizatartalék-megfelelés a program megvalósítása következtében nem sérül. Az MNB szorosan figyelemmel kíséri az eszköztár átalakításának bankrendszerre és a pénzpiaci folyamatokra gyakorolt hatásait, és minden rendelkezésére álló eszközzel kész reagálni a nem szándékolt hatások ellensúlyozása érdekében – fogalmaz a jegybank.
