Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A francia központi bank elnöke szerint már augusztus közepén fel kell tőkésíteni a görög bankokat, amelyeket kivéreztetett a betétesek rohama és a rossz gazdasági helyzet.
Christian Noyer a Le Monde című francia napilap internetes oldalán pénteken megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a szektor stabilizálásának érdekében kívánatos lenne augusztus közepén, még az Európai Központi Bank őszre tervezett stressztesztje előtt emelni a bankok jegyzett tőkéjét.
Noyer, aki az EKB kormányzótanácsának is tagja, azt mondta: ellenzi, hogy a ciprusi példához hasonlóan vonják be a bankok nagyobb ügyfeleit is a feltőkésítési műveletbe. Ezt azzal indokolta, hogy Görögország esetében ezek a nagyobb ügyfelek a kis- és közepes vállalkozások körébe tartoznak.
"Álláspontomat széles körben osztják a kormányzótanácsban" – mondta a francia jegybankár, és hangsúlyozta: rendkívül fontos a gazdaság stabilizálása és a bizalom helyreállítása, hogy a 2010 óta kivont 90 milliárd euró nagy részét visszavigyék a görög bankokba.
Az új, immár harmadik pénzügyi mentőcsomagról július 13-án kötött megállapodás alapján nagyjából 25 milliárd eurót szánnak a bankok feltőkésítésére.
Három hét zárva tartás után a görög bankok hétfőn nyitották meg újra kapuikat, de a tőkekorlátozások érvényben maradtak. Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a bankokat legkésőbb az év végéig fel kell tőkésíteni.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Meghosszabbították a BAY Voucher programot – október közepéig lehet pályázni.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.