A héten “élesedett” Vida Ildikó adóhatósági elnök tavasszal beadott lemondása. Röpködnek a nevek, hogy kit helyez a kormány az adóhivatal elnöki székébe. A  fő kérdés viszont az, hogy konkrétan mi lesz a NAV beígért gyökeres átalakítása, és kik kerülnek a hatóságnál kulcspozícióiba a simicskátlanító átalakítások során. Az is lehet, hogy a NAV-ot bedarálják a kormányhivatalok, magyarán Lázár János alá.

A hírek szerint Orbán Viktor kormányfő személyesen döntött úgy, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönti el, a sajátos Quaestor-kárpótlás sérti-e az alaptörvényt, addig az állam ne vállaljon pénzügyi kötelezettséget érte. Ennek következtében a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (Kuka) egy hónappal a felállítása után is üres. A piacon ugyan többféle pletyka is kering az ügyről, bármi is legyen a valódi ok, a helyzet bizonyosan törvénytelen. Jelenleg a kötvényesek kártalanítása csak az eredeti jogszabályok alapján zajlik, úgy, mint más brókercsődöknél. E szerint a Befektető-védelmi Alap (Beva) fizeti ki maximum hatmillió forintig a fiktív kötvények tulajdonosait, a valódi értékpapírok után viszont egyelőre nincs kártalanítás. Azt azonban senki sem tudja, hogy az egyes befektetők mennyi valódi és mennyi fiktív kötvényt vásároltak, hiszen csak az ismert, hogy az egyes kötvénysorozatokból mennyi az ál- és mennyi az igazi.

A hét képe:

A KSH adatai szerint februártól 3000 emberrel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben, ebből 2600 munkahely a kiskereskedelemben szűnt meg. Elsősorban a részmunkaidős munkavállalóktól váltak meg a cégek, de a teljes munkaidősök száma is mintegy 700 fővel csökkent.

MTI / EPA / Justin Lane

Ingatlanvásárlások után új területen költötte az ország pénzét a Magyar Nemzeti Bank. A Matolcsy György vezette MNB több mint egymilliárd forintot fizetett egy budapesti galériának egy érmegyűjteményért. Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatója az RTL Klubnak megerősítette: a családjuk tulajdonában volt, 216 darabból álló, az erdélyi fejedelmek érméinek minden jelentős darabját tartalmazó kollekciót ő adta el a jegybanknak.

Hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet a horvát alkotmánybíróság – jelentette pénteken a Jutarnji List című zágrábi napilap. A politikust egy olyan megvesztegetési ügyben ügyben ítélték jogerősen 8 év 6 hónap letöltendő szabadságvesztésre, amelynek egyik szála Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató megvádolásához is vezetett (e szerint Sanader 10 millió euró kenőpénzt vett át Hernáditól azért, hogy a magyar olajtársaság az INA-ban irányítói jogokat szerezzen). Egyelőre nem tudni, milyen indokok alapján semmisítették meg az ítéletet, de az biztos, a perismétlés ellenére Sanader nem hagyhatja el a börtönt, mert egy másik ügyben vizsgálati fogságba került.

Akár ingyen is hozzájuthat a budapesti körzeti rádiók egyik legjobbikához a kaszinókirály, filmügyi kormánybiztos Andrew G. Vajna legújabb cége, a Radio Plus Kft. Az egykori Roxy frekvenciáját a Médiatanács közösségi, könnyűzenei csatornaként akarja működtetni, s a frekvenciadíj elengedéséhez elég vállalni, hogy a műsoridő felét magyar könnyűzenei programok töltik ki. A Roxy 96,4 megahertzes frekvenciája mellett az Inforádió valamikori 95,8-es hullámsávja is eladósorba került, amire nem lenne meglepő, ha a Napi Gazdaság új tulajdonosai is rástartolnának.

Úgy fest, a Penny Market diszkontlánc megtalálta a megoldást a tranzakciós illeték és a készpénzfelvételi limitek kicselezésére. Pénztárgépeiket ugyanis készpénzkiadó automataként is működtetik, ráadásul extra költségek nélkül. A “megoldást” azonban több szakértő is aggályosnak tartja, az adóhatóság pedig úgy vélekedik, hogy "a vásárláshoz kapcsolódó készpénzfelvételt – figyelemmel arra, hogy az fizetési számláról (bankszámláról) történő készpénzkifizetésnek minősül – tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli". A lánc bankja, az OTP vizsgálja a szolgáltatást, egyeztet a kártyatársaságokkal és a céggel is.

Egyre több munkavállaló szeretne rugalmas feltételek között, vagy például nem teljes munkaidőben dolgozni. Magyarországon azonban a cégek csak a részmunkaidős foglalkoztatási formát alkalmazzák, ha nem full-time munkáról van szó. A job sharing egy jó alternatíva lehetne bizonyos munkakörökben, de egyelőre mégsem használják.

Bár Mészáros Lőrinc hónapokkal ezelőtt letagadta, hogy még tulajdonos lenne az oroszországi Magyar Kft.-ben, az Átlátszó rábukkant az orosz iratokra, amelyek szerint mindössze két hete adta el a tulajdonrészét, ráadásul az előzetesben lévő volt attasénak, Kiss Szilárdnak.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalára, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Ha a cikkre az ismerősei figyelmét is felhívná, akkor a "Megosztom"-ra is kattintson! A közösségi oldalon plusz tartalmakat is talál.