Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Hiába ürült ki csaknem teljesen az általános tartalék kasszája, a Kisvárdai Várfürdőre jut három év alatt 2,5 milliárd forint.
Hiába égette el csaknem a teljes költségvetési általános tartalékot a kormány hét hónap alatt, arra jut pénz, hogy a Kisvárdai Várfürdő és környéke szépüljön. A legfrissebb Magyar Közlöny szerint idén 1 milliárd forintot vesz el a kormány az általános tartalékból és erre fordítja.
Arról is rendelkezik Orbán Viktor miniszterelnök, hogy jövőre további 1,2 milliárd, 2017-ben pedig 300 millió forint jusson ugyanerre a célra. Kisvárdai kötődésű Seszták Miklós fejlesztési miniszter, kétszer is parlamenti képviselői mandátumot szerzett így, és vállalkozásai is Kisvárdában voltak.
Idén a költségvetés általános tartaléka 100 milliárd forinttal indult, de, amint arra a minap a napi.hu rámutatott, 7 hónap alatt szinte kiürült a kassza, 11,5 milliárd forint maradt. Illetve, ezt csökkentette a kormány például a kisvárdai juttatással most. (A legnagyobb tétel, amelyet a tartalékból finanszíroz a kabinet, bő 20 milliárddal amúgy a déli határzár építési költsége.)
Az általános tartalékot a kormány egy másik döntése 150 millió forinttal apasztja, ennyit szán a Nemzeti Vágtára pluszban.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.