Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A hallei Leibnitz Intézet számításai szerint Németország nagyjából 100 milliárd eurót takarított meg 2010 óta azzal, hogy a görög válság miatt csökkent az államháztartás kamatkiadása.
Nagyjából 10 milliárd eurót pedig akkor is megspórol, ha Athén egy centet sem fizet vissza a tartozásából, mert a görög válság kezelésére indított mentőprogramokban Berlin a még formálódó harmadik programmal együtt nagyjából 90 milliárd euróval vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszeren (ESM), az Európai Központi Bankon (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül.
A befektetők válság idején igyekeznek minél biztosabb helyre tenni a pénzüket, és Németország aránytalanul nagy mértékben profitál ebből a biztonságra törekvő magatartásból a válság elmélyülése, 2010 óta, mert a német államkötvények is befektetési menedékké váltak. Például az idén januárban Sziriza választási győzelmének hírére egy nap alatt 30 bázisponttal csökkent a német állampapírok hozama, mert a pénzügyi piacok kedvezőtlen fejleménynek ítélték a radikális baloldali párt győzelmét.
Ugyanez a hatás érvényesül más állampapírok, például az amerikai, a francia és a holland államkötvények esetében is, de jóval kisebb mértékben.
