Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A hamisítás (gyártás és forgalmazás) egyre jelentősebb károkat okoz az Európai Unió sportszeriparában is. Az unió szellemi tulajdonnal foglalkozó legnagyobb intézménye, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb adatai szerint a különböző hamisított sportszerek és -eszközök (focilabdák, védősisakok, teniszütők, sílécek, tornaszerek, gördeszkák és fitneszgépek) forgalma a teljes szektor bevételeinek immáron 6,5 százalékát teszi ki. Ez mintegy 500 millió eurós veszteséget jelentett a piaci szereplőknek 2014-ben. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hamisított áruk jelenléte miatt az eredeti termékek gyártói kevesebb alapanyagot és szolgáltatást rendelnek a beszállítóktól, ez pedig további 350 millió euró veszteséget jelent. (Ezek az adatok nem foglalják magukban a hamis sportruházatok okozta veszteségeket!)
A masszív bevételkiesést a gyártók és forgalmazók csak az elbocsátások költségcsökkentő hatásával tudták bizonyos mértékig ellensúlyozni. Így a sportszerek és eszközök hamisítása közvetlenül 2800, közvetve 5800 uniós munkahely megszűnését eredményezte tavaly, ami az iparági állások több mint 6 százalékát jelentette. Az OHIM jelentése megállapította: a legnagyobb vesztesesek a 10-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások, amelyek zömmel a beszállítói iparban tevékenykednek.
“Naponta több millióan sportolnak hamisított sporteszközökkel az Európai Unióban anélkül, hogy tudnának róla, mekkora kárt is okoznak ezzel a gazdaságnak. Ha nem akarunk további elbocsátásokat, akkor nem csak határozott és egységes uniós fellépésre van szükség, amelyben a magyar hatóságok is aktívan részt vesznek, hanem a fogyasztói hozzáállásban is jelentős változásokra van szükség” – jelentette ki Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.
Mindemellett a sporteszköz hamisítványok további 150 millió eurós bevételcsökkenést is okoznak az egyes tagállamoknak, mivel a 70 millió eurós áfakiesésen túl, egyéb olyan adóbevételektől is elesik az állam, amelyek eddig befolytak az egyes cégektől és adóalanyoktól. A dolgozók elbocsátása miatt az unió egésze további közel 35 millió eurós társadalombiztosítási járuléktól is elesik.
