Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A napokban előzetes letartóztatásba helyezett cégvezetők úgy próbálták kijátszani az EKÁER-t hogy kisteherautókban szállították az édesipari termékeket. Az ügyben a NAV nyomozói 51 helyszínen tartottak házkutatást.
Őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a napokban egy budapesti és egy tatabányai cég ügyvezetőit, akik a gyanú szerint édesipari termékekkel kereskedve 417 millió forint adót csaltak el – közölte a szervezet közép-dunántúli regionális bűnügyi igazgatósága csütörtökön.
A társaságok Lengyelországból, Szlovákiából és Bulgáriából csokoládét és kekszet hoztak be, a termékeket belföldön általában számla nélkül értékesítették.
Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER-t) úgy próbálták kijátszani, hogy az árut 3,5 tonna alatti kis teherautókban szállították, és nem jelentették be a rendszerbe. A számla nélküli értékesítésből szerzett jövedelmük után adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették.
A NAV nyomozói a fővárosban és nyolc megyében ötvenegy helyszínen végeztek házkutatásokat. Az akcióban sikerült feltárni az elosztóközpontként működő budapesti raktárat, ahol a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai 15 millió forint értékű árut zároltak.
A több tonna terméket a kiemelt ügyek igazgatóságának szakemberei eredetük tisztásáig forgalmi korlátozás alá helyezték. Az adórevizorok lefoglaltak két, áruval megrakott gépkocsit, hárommillió forint értékben.
A cégek ügyvezetőit és egyik tulajdonosát őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták. A három férfi előzetes letartóztatását a Tatabányai Járásbíróság elrendelte. Az ügyben a NAV Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folytat nyomozást.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A rendkívül szerteágazó botránynak már legalább négy része van.