Nőhet-e már a magyar melós bére?

Mostanában egyre több mutató és felmérés szól arról, hogy súlyos munkaerőhiány alakult ki több területen a gazdaságban. Magyarán az elérhető és megfelelő, szabad munkaerő csökken, aminek az egyik oka, hogy közfoglalkoztatásban vagy külföldön dolgoznak. Ezt hívják szűkülő munkaerőpiacnak, és ilyen helyzetekben általában egyre inkább rákényszerülnek a cégek a bérek emelésére. Nemrég a Raiffeisen elemzői azzal álltak elő, hogy a magyar bérek már 15-20 százalékkal alacsonyabbak a visegrádi országokénál, és ez már a gazdasági növekedést akadályozza.

Az OTP egyik friss elemzése arra a kérdésre próbált meg válaszolni, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetből következhet-e az eddiginél nagyobb béremelkedés. A válasz az elemzés alapján röviden az, hogy következhet.

Eddig is nőttek a reálbérek

A bank elemzői szerint a nominális béremelkedés jelenleg 3,5-4,5 százalék között van, ami 2012 eleje óta jellemzi a bérdinamikát. Az előrejelzés alapforgatókönyve szerint a nominális bérnövekedés a versenyszférában a jelenlegi 4 százalék körül marad 2017 végéig, de vannak felfelé mutató kockázatok, magyarán nagyon sok jel mutat arra, hogy a válalatoknak ennél nagyobb mértékben kell majd emelniük. Ezt a várakozást jelzi például az is, hogy az OTP szeptemberben megemelte a versenyszféra béremelkedésére vonatkozó előrejelzését (2,9-ről 3,8 százalékra).

Béremelkedés (éves változás, %)

OTP Elemzési Központ

A reálbérek egyébként már eddig is nőttek az elmúlt években. Az alacsony infláció miatt ugyanis a reálbérnövekedés jelentősen felgyorsult és historikusan magas szinten jár. Az OTP elemzői szerint a reálbérnövekedésben talán már lehetett némi szerepe a szűkülő munkaerő-kínálatnak is.

Területi különbségek

A munkaerőhiány egyébként főleg a nyugati és közép-magyarországi megyéket sújtja, és a munkaerő-kínálat szűkülése sokszor a határmenti területeken élők külföldi munkavállalásának követlezménye (főleg az osztrák határ mentén). Emiatt Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a munkanélküliségi ráta rendkívül alacsony, 5 százalék alatti. De mivel a bérek két-háromszor magasabbak Ausztriában, a magyarországi cégeknek jelentősen emelniük kellene, hogy visszacsábítsák a munkavállalókat. Ha emellett döntenek, az béremelkedést okoz majd – írja az elemzés.

Más a helyzet az északi és a keleti megyékben: arra nincsenek határon át ingázó munkavállalók, inkább közmunkások csökkentik az elérhető szabad munkaerőt. Az alacsony mobilitás miatt azonban a nagy földrajzi különbségek nehezen enyhíthetők.

A munkaerőhiány különbözőképpen alakul a gazdaság egyes területein is. Az OTP elemzése szerint sokkal meghatározóbb például az iparban, mint a szolgáltató szektorban. Amikor a cégek ezzel szembesülnek, megpróbálják intenzívebben felhasználni a meglevő munkaerőt. Ez is inkább az iparra jellemző, ahol az adatok szerint mostanában inkább teljes, mint részmunkaidős munkavállalókat alkalmaznak, és munkások nagy munkaóraszámban dolgoznak. Ezzel szemben a szolgáltatószektorban (nagy- és kiskereskedelem, közlekedés, raktározás, vendéglátás) az átlagos munkaórák csökkentek az elmúlt időszakban.