A munkaidőkeret buktatója: mi lesz a többlet pihenőnappal?

„Egy vállalkozás 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatja munkavállalóit. A munkaidőkeret lejártakor elszámol a munkavállalókkal a túlórák, pihenőnapok stb. tekintetében. Hogyan kell elszámolni, ha valamelyik munkavállaló több pihenőnapot kapott, mint amennyi a munkaidőkeret időszakában összességében járt volna neki, illetve, ha nem kapta meg esetleg az összes pihenőnapját, mert akkor például szabadságon volt? Túlórája mindkét esetben keletkezett. Hogyan kell számolni és kifizetni ezekben az esetekben a pihenőnapokat, a túlórákat?"

A munkaidőkeret nem más, mint a rendes munkaidő eltérő, egyenlőtlen beosztása. Egyfajta rugalmas munkaidő-beosztás, ami lehetővé teszi azt, hogy a munkáltató az igényeihez mérten ossza be a munkát minimum napi 4, maximum 12 órára, s ezzel a rendkívüli munkavégzés eseteit csökkenthesse - írja az Adózóna.

A keret lejártával a munkavállalóval el kell számolni. Nem mindegy, hogy kétszer 6 havi vagy egyszer 12 havi keretet alkalmaz a munkáltató. A keret végével ugyanis a munkaidő átlagának stimmelnie kell, illetve pontosan el kell számolni a különbséggel a munkavállalóval.

Heti munkaidőkeret esetén például 160 órát lehet beosztani, e felett rendkívüli munkavégzéssel kell számolni. Azt is meg kell nézni, hogy a pihenőnapokat (szabadságot) megkapta-e a munkavállaló. Meg kell lenni a két munkakezdés közötti 8-11 óra pihenőidőnek, átlagban a heti 2 pihenőnapnak, illetve éves szinten a szabadságnak (ez utóbbi egy része áttolható a következő évre). Ezen felül a rendkívüli munkavégzésnek is van egy éves korlátja.

További részleteket itt lehet olvasni.