Hogy lehet százszor annyit keresni, mint egy átlagmagyar?

Történelmi közgyűlésen vagyunk túl, ez az első év, amikor az OTP veszteséges – sokkolta a bank részvényeseit Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a hitelintézet közgyűlésén. Néhány nappal később mégis azt tette közzé a bank, hogy felső vezetőinek több mint 260 ezer, piaci értéken 1,5 milliárd forintnyi OTP-részvényt értékesített kedvezményesen. A legtöbbet, 29 128 darabot – e csomag piaci értéke mintegy 160 millió forint – Csányi kapta, de főállású kollégái is értékes pakettekben részesültek.

Pedig az OTP-vel munkaviszonyban álló vezetők a nekik megállapított javadalmazási keretnek csak az 50-60 százalékát kapják meg automatikusan, a többi a teljesítménytől függ: a bankétól, valamint a vezetőétől – szemben az igazgatóság (it) külső tagjaival, valamint a felügyelőbizottságban (fb) ülőkkel, akiknek a javadalmazása száz százalékban fix. Csányiék mentségére szól, hogy az OTP történelmi veszteségét az Orbán-kormány idézte elő: annak devizahitelekkel kapcsolatos intézkedésein 156 milliárd forintot bukott a pénzintézet, s még 30 milliárdnyi banki különadó is terhelte. Ezek – valamint az orosz–ukrán válság okozta 33,5 milliárdos hiány – nélkül az OTP nem 102 milliárdos mínusszal, hanem 118 milliárdos nyereséggel zárta volna a 2014-es évet.

Csányi Sándor Hernádi Zsolttal. Részvényük a fontos

Stiller Ákos

Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a tőzsdei árfolyamnál mennyivel kevesebbért vásárolhatták meg Csányiék a munkájuk gyümölcseként kapott részvényeket, az OTP közleményében mindössze annyi szerepelt, hogy az árat a bank it-je állapította meg. Az már a javadalmazási politikából hámozható ki, hogy a kedvezményes részvényjuttatás legfeljebb 2000 forint diszkontot tartalmazhat (ez az OTP-részvények keddi tőzsdei árfolyamának mintegy 35 százaléka), és a vezető egy részvényen nem nyerhet többet 4 ezer forintnál, amikor kedvezményesen megszerzett papírját értékesíti.

Ingyen kapott viszont a Moltól Csányi – a cég it-alelnökeként – 1500 darab részvényt, melyek tőzsdei értéke kedden a 22 millió forintot közelítette. Ezzel – valamint évi 3–12 millió forint készpénzzel – próbálja érdekeltté tenni az energetikai cég az it-tagjait abban, hogy kövessenek el mindent a részvények hosszú távú árfolyam-növekedéséért. E törekvést a Molnál is állami közbeavatkozás gátolja, csak itt a horváté, miután Zágráb a Mol által 49 százalékban tulajdonolt Ina körüli, erősen politikai indíttatásúnak tűnő vircsafttal immár évek óta nyomás alatt tartja az energetikai papírokat.

Mégsem Csányié, hanem egykori helyetteséé, Spéder Zoltáné a legértékesebb magyarországi tőzsdecégrészvény-tulajdon (lásd táblázatunkat). Elsősorban azáltal, hogy a magánbefektetéseit kezelő A64 Vagyonkezelő Kft.-je 24,5 százalékot birtokol a keddi tőzsdei árfolyamok alapján közel 53 milliárd forintos piaci kapitalizációjú FHB Jelzálogbankban.

hvg

A részvényjuttatásokhoz képest aprópénznek tűnik a tőzsdei cégek vezetőinek fizetése, valamint a vezető tisztségviselőként kapott tiszteletdíjuk, noha azok a KSH által kimutatott havi bruttó átlagkereseteket – ez országosan 2015 első negyedévében 239 289 forint volt – sokszorosan meghaladják. A felső vezetői fizetéseket a cégek hétpecsétes titokként kezelik, így csak a HVG hr-es körökből származó értesüléseire lehet hagyatkozni. Ezek szerint egy vezérigazgató alapbére havi 5–10 millió forint lehet, amihez egy OTP- vagy Mol-szintű cégnél ugyanekkora bónusz is társul, így a blue chipek vezetői az átlag magyarénál 90–100-szor nagyobb pénzt vihetnek haza.

Fillérre pontosan ismert viszont az it- és fb-tagok néhány százezertől több mint 20 millió forintig szóródó éves honoráriuma. Azt ugyanis a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a nyilvános részvénytársaságok kötelesek az évi rendes közgyűlésük összehívásával egyidejűleg közzétenni. E listán a Mol egykori vezérigazgatója, Mosonyi György a listavezető, aki volt cége fb-elnökeként évente bruttó 21,7 millió forint tiszteletdíjban részesül.