Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Minimális olvasottságú portálokon, lapokban és tévéknél költött el az állam tízmilliókat a paksi bővítés népszerűsítésére. Kaszáltak a Széles Gábor és Habony Árpád érdekeltségébe tartozó médiacégek.
Két elköltött állami forintból legalább egy mindig a Fidesz-közeli médiabirodalomhoz gurul – írta a szerdai Népszabadság a paksi atomerőmű-bővítéssel, egész pontosan annak reklámköltéseivel kapcsolatban.
Nehéz olyan, a beruházást népszerűsítő kampányt találni, amelynek költéseiben ne lennének erőteljesen felülreprezentálva a Fidesz-közeli média- és reklámcégek.
Az LMP által kikért adatokból derült ki: a párizsi klímacsúcs idején futó óriásplakát-kampány lebonyolítását a Trinity International Communications Kft.-re bízták. Feladata az volt, hogy olyan óriásplakáthelyeket vásároljon, amelyek nem Simicska Lajos érdekeltségébe tartoznak – mondták legalábbis piaci szereplők. A Trinity a fidelitasos múltú, Szijjártó Péter és Seszták Miklós miniszterek baráti köréhez tartozó Kuna Tibor tulajdonában áll.
A Trinity és testvérvállalata, a Young&Partners 2010 előtt nem volt komoly piaci tényező, azóta viszont árbevétele és nyeresége is megtöbbszöröződött. Ebben nagy szerepet kaptak azok az állami pályázatok, amelyeken egyetlen jelentkezőként indult a cég, gyakran a közbeszerzési értékhatár alatti, így nem pályázatköteles megbízásokért.
A Paksi Atomerőmű és az MVM is gyakran kéri Fidesz-közeli cégek segítségét. Az MVM Paks II. Zrt.-től kikért adatokból kiderült, hogy a 2014-es kormányváltástól 2015 végéig összesen mintegy 170 millió forintot költöttek a projekt reklámcéljaira, ennek nagy része, 100 millió forint a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó, minimális nézettségű Echo TV-hez és a Magyar Hírlaphoz vándorolt, amit üzleti szempontokkal nehezen lehet alátámasztani, mivel ennyi pénzért máshol nagyobb nyilvánossághoz juthatott volna a paksi bővítés ügye.
A második legnagyobb részlet, 20,7 millió forint a Demokratához került, de költött az MVM a Heti Válasznál is. A Népszabadságot kiadó Mediaworks vidéki napilapjainál 7 millió forintot költött az atomcég, ez utóbbi összeggel az előbb felsorolt tévék és lapok együttes közönségének többszörösét érte el.
A Paksi Atomerőmű is jobbra húzott a hirdetési helyek megvásárlásánál: a harmadik legnagyobb összeget, 10 millió forintot a Demokrata kiadójánál költötte el.
Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, az MVM legutóbbi paksi kampányánál a print hirdetésekre szánt 93,8 millió forint csaknem 60 százaléka a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Modern Media Grouphoz érkezett be. A Lokál című ingyenes lap 20 milliót számlázott egy négyoldalas pr-mellékletért, de az újság összesen 55 millión forintnyi szeletet kebelezett be az MVM paksi hirdetési tortájából. A Magyar Idők 3,2 millióért kapott hirdetést.
Az MVM 120 milliós online költéseinek a felét vitték el a 888-nál és a Lokálnál vásárolt hirdetések. A 888 több mint 30 milliót kapott, háromszor annyit, mint a milliós olvasottságú Origó, és ötször annyit, mint az Index.
A jéghegy csúcsa
A több mint 600 milliós hirdetési keret nagyrészét, 560 millió forintot az MVM a Vivaki nevű médiavásárló cégen keresztül költötte el, ennek felhasználásáról nincsenek adatok. De a Vivaki már 2012-ben is Fidesz-közeli cégeknél költötte el az atomerőműtől érkező pénzeket.
Az erőmű reklámkiadásait egyébként 2010 előtt is befolyásolták politikai szempontok: akkor fele-fele arányban osztottak jobbra és balra.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A városi ügyvédi kamara szerint az embereket „önkényes, igazságtalan és törvénytelen fogva tartással fosztották meg szabadságuktól”.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A feltételezett elkövetőt holtan találták meg.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.
Csak egy vesztese volt a Pride-nak.