200 ezer digitális analfabétának indít programot a kormány

A nemzeti Fejlesztési Minisztérium ágazati államtitkára bejelentette, hogy 70 órás digitális készségfejlesztő programot indítanak a munkaképes, de informatikailag képzetlen lakosságnak, hogy jobb munkaerőpiaci pozíciókba kerülhessenek.

  • hvg.hu/MTI hvg.hu/MTI
200 ezer digitális analfabétának indít programot a kormány

A digitális készségek fejlesztésére indított programba 200 ezer jelentkezőt várnak – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hétfőn az M1-en.

Kara Ákos kiemelte: a 70 órásra tervezett program, amelynek az összköltsége mintegy 9 milliárd forint, elsősorban a munkaképes lakosságot érinti. Azoknak a rászoruló embereknek a jelentkezésére számítanak, akik szinte egyáltalán nem, vagy alig rendelkeznek olyan szintű digitális tudással, amivel a munkaerőpiacon el tudnának helyezkedni – fogalmazott. Kérdésre válaszolva elmondta: a programot azért tartja fontosnak, mert véleménye szerint hamarosan nem lesz olyan munkahely, olyan munkakör, amihez valamilyen szintű digitális tudásra ne lenne szükség.

A téma igencsak aktuális, miután a kormány a Magyar Telekomra támaszkodvatöbb mint 100 milliárd forintból internetes infrastruktúraépítési programot indított el, melynek célja, hogy 2018-ra ne legyen olyan település hazánkban, ahol a lakóknak nem áll rendelkezésre legalább 30 Mbps sebességű fix internetes kapcsolat. Azt, hogy ez a "szupergyors" internet mire elegendő, a HVG a közelmúltban megírta, ahogyan azt is, hogy a zömmel uniós pénzből fektetett kábelrendszert rentábilis befektetésként minősítéséhez az infrastruktúrát használni is kellene, mert az ország digitális írástudatlansága 42 százalékos – és ez a kevésbé urbanizált területeken, a fehér foltokban koncentrálódik. "Ha tehát a digitális képzés megerősítése elmarad, az egész beruházás értelme megkérdőjeleződik" – írtuk néhány hete. 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.