Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A korábbi váltógazdaság helyett ma egy piramisszerű rendszerbe illeszkedik a hazai hatalmi szerkezet – mondta Tölgyessy Péter volt SZDSZ-es, majd 1998 és 2006 között fideszes politikus, elemző az InfoRádióban.
"A csúcson van a miniszterelnök, aki az összes hatalmi ágat nem jogilag és formálisan, de ténylegesen az általa kinevezett és hozzá lojális embereken keresztül kézben tartja. A kormánytöbbség szerint ez a jövő magyar sikerének a titka, az ellenzék szerint pedig ez maga a zsarnokság, szinte egy diktatúra" – közölte.
A leghatalmasabbak is elfogadják szerinte, hogy alárendeltek a miniszterelnöknek, és bár piramisszerű a rendszer, alkudozni lehet, Orbán Viktor pedig kegygazdálkodást folytat. "Aki beáll a piramisba, beáll a vazallusok rendszerébe, az nagyon sokat kaphat. Aki pedig kívül van, az is betölti valamilyen módon a rendszerben meglévő helyét" – tette hozzá.
A miniszterelnök saját, kizárólag személyétől függő elitet próbál létrehozni – közölte Tölgyessy, aki szerint a kormányfő ezt elindította már az első kormányzása ideje alatt, de most teljessé vált ez a berendezkedés.
"Alapvetően a Fidesz lépései igen nagy részben arról szólnak, hogy a korábbi, részben külföldiekből, részben a baloldali elitekből származó csoportokat lecserélje. Helyükre a Fideszhez lojális elitet hozzon létre, döntően politikai eszközökkel, politikai kiválasztás alapján" – mondta az elemző.
Tölgyessy a gazdaságpolitikáról is beszélt. Szerinte a kormányfő korábban úgy ítélte meg, hogy az örökös hitelválság, a túlköltekezések és a rájuk következő megszorítások politikailag katasztrofálisak, ezért olyan intézkedéseket hozott az első ciklus első kettő-három évében, amelyek alapján hatalmas összegeket vett ki a különböző állami jóléti rendszerekből, ás új j adókat vezetett be.
Ezzel elérte, hogy tartósan szilárdan 3 százalék alatti a hiány, és nem nő újra és újra, sőt egy kicsit csökkent a még mindig nagyon magas államadósság szintje is.
"A szocialista kormányok kormányzása úgy nézett ki, mint egy iskolai, második osztályos füzetben a sorminták. Hosszú dupla w-k voltak egymás után, túlköltekezés, megszorítás. Most ez nincs. Most választási ciklus van helyette. A ciklus elején Orbán Viktor visszafogott pénzügyi politikát folytat, hogy aztán a következő választások közeledtével újra kiengedő, expanzív költségvetési politika kezdődjön, mint ahogy most is. 2017-től már ilyen lesz" – közölte.
A 2017-es költségvetésnek szerinte az a fő állítása, hogy bármi áron meg akarja nyerni a választást. "A ciklus eleji költségvetései egyensúlyteremtő költségvetések voltak, amelyeknek az volt a célja, hogy az a veszélyes helyzet, amelybe a magyar gazdaság újra és újra bekerült – hogy ki vagyunk szolgáltatva a hitelezőinknek – megszűnjön, vagy legalábbis enyhüljön. Ez megtörtént, elérte célját, és most, ahogy közeledünk a választáshoz, expanzív költekezés kezdődik" – mondta Tölgyessy.
Az elemző szerint ez a költségvetés az irányított kapitalizmus költségvetése, az irányított kapitalizmus pedig szerinte azt jelenti, hogy az állam mozgatja a gazdaságot. "A végső sikerességet nem a piac, nem a valódi versenyképesség határozza meg, hanem az állami döntések. Szerintem nem jó, hogy ez így van. A költségvetés arányában 12 százalék volt ez a gazdaságszervező funkció 2009-ben, ez most fölment 21-re" – mondta.
Az is látszik, hogy egy sokkal erősebb és egy sokkal több pénzbe kerülő államot finanszíroz a költségvetés, mint 2009-ben. "A Fidesz mindig elmondta, hogy olcsó államot akar. Erről azonban szó sincsen, nem is lehet. Ha egy olyan államot akarunk, ami mindent centralizál – márpedig ez az állam mindent centralizál, az egészségügyet, a közoktatást és a gazdaságot is –, akkor egy nagy államra van szükség, ahogy minden hasonló rendszerben" – közölte.
