A magyar borokat szeretik leginkább hamisítani

A földrajzi oltalom alatt álló magyar élelmiszerek 11 százalékát hamisítják egy uniós jelentés szerint, ez évente 16 milliárd forintos gazdasági kárt jelent.

  • MTI MTI
A magyar borokat szeretik leginkább hamisítani

Magyarországon 16 milliárd forintos, uniós szinten 4,3 milliárd eurós (1371 milliárd forint), gazdasági kárt jelent a földrajzi oltalom alatt lévő termékek hamisítása.

Az unióban a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel, ezt követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék, a nyers húsok és húsipari termékek, a sajtok, majd a borok, végül a sörök.

Magyarország a 17 vizsgált uniós ország közül a harmadik lett Luxemburg és Görögország után, ahol a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 25,4, illetve 21,9 százalékát hamisították.

A borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690 milliárd forint) kárt okoztak az európai piacnak, és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizettek magasabb árat.

Az EUIPO jelentése szerint a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki, ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen.

Az unión belül a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75 százalékát állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban, 0,97 százalékban veszi ki a részét a magyar lakosság. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94 százalékban a hazai készítésűt veszik, és mindössze 6 százalékban az importáltat, ezzel Magyarország Szlovákia után a második helyen van az Európai Unióban.

A földrajzi oltalom alatt álló termékek forgalma 201-ben elérte az EU-ban a 48 milliárd eurót.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek