Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A HVG csütörtöki számában szintén vizsgálja a tulajdonosi hátteret. A közállapotokat jellemző feltételezések közé sorolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank is azért hozta létre az alapítványait, hogy megkaparintsák az MKB-t, de ez az út járhatatlannak bizonyult, más konstrukciót kellett kiagyalni. Többen tippelnek arra, hogy az MKB valamelyik távol-keleti magyar „kolónia” közreműködésével gyakorlatilag abban a kézben maradt, mint volt, vagyis jegybanki pénz van benne. Mások szerint a pénzt „a fiúk” adták össze, a Fidesz-közeli cégbirodalmak mozgósításával. Itt lépett a képbe az utóbbi időben felfuttatott Duna Aszfalt és Szíjj László.
Mennyi pénze van a Duna Aszfaltnak?
A számok beszédesek és óvatosságra intenek. Szíjj legfontosabb végső haszonhúzó szerepével kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a Duna Aszfalt 2015-ben az előző évhez képest (12,4 milliárdos adózás előtti eredmény mellett) másfél milliárddal több, 5,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki. A HVG cikke emlékeztet arra, hogy az MKB vételéra 37 milliárd forint volt, miközben a bank ellen folyamatban van egy 63 milliárd értékű per. A vevők a nyilvánosság előtt nem oszlatták el a homályt, titkolóznak arról, hogy kik a valódi tulajdonosok.
