Hiába a bizakodó várakozás: a Moody's nem minősítette fel Magyarországot

Péntek estére, tőzsdezárás utánra várták a Moody’s Investor Service Magyarországról szóló aktuális értékelését. Az elemzők jobbára arra számítottak, hogy a hitelminősítő, amely a felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tart érvényben a magyar államadósság osztályzatára, még idén meg is lépheti a felminősítést, ám azt, hogy ez most meg is történik, egyáltalán nem lehetett biztosra venni.

Már csak azért sem, mivel márciusban – vagyis menetrend szerint az első idei értékeléskor – egyszerűen eltekintett a magyar gazdaság minősítésétől a Moody’s. Pedig előtte mindenki arra számított, hogy az első hitelminősítő lehet a három nagy közül, amelyik a bóvliból a befektetésre ajánlott kategóriába emeli vissza a magyar szuverén államadósságot. (Mellesleg 2011 novemberében a Moody’s elsőként rontotta le a bóvliba, vagyis a befektetésre nem ajánlott szintre a magyar adósságot.)

AFP / Joel Saget

Ezért fontos a második helyezés

A Moody’st májusban végül beelőzte a Fitch Ratings, az elsőség tehát már elveszett, ám a második helyezés ezúttal, ha lehet, még fontosabb. Az óvatos befektetési alapok, pénzintézetek szabályzata szerint ugyanis csak abban az esetben tarthatnak a portfoliójukban papírokat, ha azokat a háromból legalább két hitelminősítő befektetésre ajánlja.

Mellesleg ezt már számszerűsíteni lehetne. A kedvezőbb minősítés kedvezőbb kamatot is hozhatott volna, ami Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a következő egy-másfél évben akár 40-60 milliárd forinttal is csökkentheti az államadósság finanszírozásának költségeit. Ez elenyészőnek tűnik a legfrissebb, május végi állapot szerint 25 ezer milliárd forintot meghaladó adóssághoz viszonyítva, egy felminősítés azonban áttételesen is hat: a szuverén államadósság kedvezőbb besorolását rendre a bankok, cégek felminősítése követheti.

Ebből a szempontból is kedvező, hogy a Moody’s a múlt héten pozitív kilátást rendelt több magyarországi bank hitelbesorolásához. Ez azonban nem garancia semmire, ahogy az sem, hogy az államadósságnál is pozitív a kilátás. Arról ugyanis tavaly novemberben született a döntés, azt követően 12-18 hónap is eltelhet, mire lép egy minősítő.

Brexit-hatás

Azóta pedig történt egy s más. Először is az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a korábban vártnál jóval lassabb tempót diktál a kamatemelésben, ami elméletben kedvez a magyar állampapírpiacnak. Másodszor pedig a britek népszavazáson döntöttek arról, hogy kilépnek az EU-ból, amit a befektetők ha nem is halálos, de azért mérhető kockázatként értékelnek a mi régiónkban is. A Moody’s csütörtökön közzétett elemzésében azért kiemelte: az itteni országok kitettsége nem túl nagy, így alapesetben nem is számolnak azzal, hogy a Brexit érdemi hatást gyakorol a növekedésre. Ha azonban a vártnál nagyobb lenne a sokk, akkor lefelé módosíthatják a növekedési kilátásokat. Vagyis komoly negatív hatás nem várható a megítélésben sem – ellentétben az EU-val vagy az Egyesült Királysággal, amelynek adósságbesorolásához máris negatív kilátást rendelt a Moody’s, a Fitch és a Standard & Poor’s pedig le is minősítette. Azzal mindenesetre lehetett kalkulálni, hogy emiatt is kivár a Moody's a döntéssel.

Bizonytalansági tényezők

Vannak azonban olyan, csak a magyar gazdaságra jellemző körülmények, amelyek elbizonytalaníthatták a hitelminősítőket. Ilyen még mindig a kiszámíthatatlannak tartott gazdaságpolitika – az S&P bevallottan emiatt vár ki még a felminősítéssel. A bankadó tavaly beígért és meg is lépett csökkentése ugyan jó pontnak számított, ám az általános értékelés nem ennyire kedvező. A másik fontos kifogás az, hogy az államadósság szintje az ország fejlettségéhez képest még mindig magas, és azt is gyakorta említik, hogy csökkent ugyan a magyar gazdaság sebezhetősége – például a devizaadósság csökkenésének köszönhetően –, ám még mindig sérülékenynek számít.

Van azonban még egy fontos tényező. A Standard & Poor's és a Moody's Investors Service egyelőre a befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó – "BB plusz", illetve "Ba1" – besorolással tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadósságot. Ez azonban nem feltétlenül tükröződik a magyar államkötvények piaci megítélésén. A tízéves magyar papíroknál például a legutolsó kibocsátás 2,9 százalékos hozammal zajlott. Ez megfelel az ugyanilyen futamidejű lengyel papírok kamatának, pedig Lengyelország besorolása jóval a magyar fölött, mindhárom minősítőnél a befektetési sávban található.

És az esti verdikt 

Este aztán kiderült, a pozitív várakozásokkal ellentétben nem minősítette fel Magyarországot a Moody's. A forint egyelőre nem reagált a hírre, noha "optimistán" volt beárazva. Most tehát újra izgulhatunk november 4-én, amikor idén a rendes menetrend szerint utoljára vizsgálja felül a Moody’s a szuverén magyar devizaadósságot.