Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Mi lesz az uniós munkavállalókkal Nagy-Britanniában, miután a szigetország kiválik az EU-ból? Ezt tudakolták Theresa May asszonytól elsősorban Pozsonyban és Varsóban. Egyértelmű garanciákat Nagy-Britannia kormányfője nem adott, mert az uniós polgárok jogállása attól függ a kilépés után, hogy mire számíthatnak a brit polgárok az EU-ban.
Theresa May ugyanakkor egyértelművé tette: az a mintegy 800 ezer lengyel polgár, aki 2004 óta Nagy-Britanniába költözött, nem kell, hogy aggódjon a jövője miatt. Határozottan elítélte a lengyelellenes akciókat, melyek egyes helyeken felbukkantak Nagy-Britanniában a kilépés híveinek körében.
Korábban a Brexit miniszter úgy nyilatkozott, hogy aki a népszavazásig Nagy-Britannia földjén élt és dolgozott, mint uniós polgár, annak a jogállása nem változik meg. Ám az újonnan érkezőknek lehetnek problémáik: őket hazaküldheti az új brit kormány. Persze ehhez meg kellene nyomnia a kilépés gombját May miniszterelnöknek. Akinek ez jelen pillanatban az esze ágában sincsen.
Addig még egyeztetni kíván az uniós államok vezetőivel. Először Merkel kancellár és Hollande elnök volt a partner. Most pedig Fico szlovák miniszterelnök és Szydlo lengyel kormányfő került sorra. A brit miniszterelnök Varsóban nem mulasztotta el, hogy megemlítse: a második világháború úgy kezdődött Nagy-Britannia számára, hogy hadat üzent Németországnak, amiért az lerohanta Lengyelországot. A világháború idején lengyel katonák ezrei harcoltak az angol hadseregben. Nagy-Britannia már csak ezért sem bánhat ellenségesen azzal a 800 ezer lengyel polgárral, aki a 2004-es uniós csatlakozás után brit földön kezdte újra az életét.
