Újabb aljas szemétség. Pénzlenyúlás. Nagy tahóság lenne ezt kötelezővé tenni.

És ezek még a finomabb hozzászólások közül valók, mert az alapszámla bevezetéséről szóló cikkhez érkezett kommentek jelentős része nem nagyon tűri a nyomdafestéket. Általában a zsigeri felháborodás az alaphangja a nyugdíjas alapszámlához fűzött olvasói Facebook-hozzászólásoknak.

Másodsorban az értetlenkedés uralja az olvasók véleményét. Hogy minek ez az egész? Kinek jó? A többség persze kórusban fújja a választ: a bankoknak. Tapintható a bankellenes hangulat: “valamelyik bank megint csődben, kell egy kis pénz”.

“Az alap kiinduló pont: számlavezetési díj. Az állam ad jó esetben 0,7-0,8 százalék nyugdíjemelést. Szóval dupláját veszi vissza jövőre. Fel lehet fogni be nem vezetett adónak is.”

Tuti, hogy megint a bankok járnak jól!

Sokan látni vélik az “igazi” okokat is: “Ez az egész arról szól, hogy reméli a kormány, a bankból nem veszi ki mindjárt utalás után a teljes összeget az idős, és így az állam használhatja a nyugdíjakat (is).”

hvg

Egy másik tutista: “Biztosan benne van a behajtók keze, akik így nyugodtan inkasszózhatják a nyugdíjasok bankszámláit, és még csak bírósággal sem kell vesződniük. Ugyanis onnantól, hogy a számlára érkezik, már nem a nyugdíjhoz nyúlnak, hanem a folyószámlához.”

Jobb helye van a pénznek a zsebemben vagy a dunyha alatt! :D :D :D

Felvetnek azonban valósnak tűnő problémákat is a kommentelők: "Engem inkább az aggaszt, miért csak egy tulajdonosa lehet egy számlának????" Valóban, házaspár esetén mi szükség van két alapszámla nyitására kötelezni őket? Vagy azzal mi lesz, akinek már van számlája, kettőt vezessen?

Nagyon sokan hívják fel a figyelmet a fő célcsoportnak tekinthető nyugdíjasok finoman szólva is hiányos jártasságára a digitális világban, a várható technikai, eszközkezelési nehézségeikre. Másrészt az ország ATM pénzfelvevő automatákkal, internettel, térerővel való, kielégítőnek semmiképpen sem mondható lefedettségére.

“Az idős emberek többsége fél a technikától, nehezen tanulják meg a kezelését,

hányszor fogja az automata benyelni a kártyájukat, mert elfelejtik a kódot vagy nem tudják, mit kell megnyomni?

Ugyancsak sokan teszik szóvá, hogy a közel magatehetetlen, beteg, mozgásképtelen és más nehézségekkel küzdő emberek erős korlátokba ütköznének. “És majd egy nyolcvan feletti kisöreg, aki alig tud menni, hogy fog vidéken a pénzéhez jutni? Ki fogja garantálni, ha fel is veszi a pénzét, hogy épségben hazaérjen?!”

“Mi lesz azokkal az öregekkel, akik nem tudják elhagyni a lakásukat, sőt az ágyukat sem?”

Bizonyos vidékeken mit tudnak kezdeni a kártyára kapott pénzzel, hiszen hiányoznak a jellemző kártyaelfogadó szolgáltatások. Van azonban helyi kisbolt, kocsma, direkt kereskedelem, ahol még hírből is csak alig ismerik a plasztikpénzt, nemhogy használnák.

“Egy 100 fős faluban a kártyájukkal sem a boltban, sem a kocsmában nem lehet fizetni, de még a templomban a sekrestyésnél sem! Arról nem is beszélve, hogy az újságpénzt, a piacolást nem tudná bankkártyával rendezni.”

Sok olvasó jelentősen félreértelmezi a terveket. A legnagyobb kapufát a számla kötelező mivolta jelenti. A túlnyomó többség szerint ugyanis a nyugdíjasok számára lesz kötelező a számla használata.

Pedig nem. A bankok számára lesz kötelező ilyen számla-konstrukciót kidolgozni. Október 15-től ugyanis gyakorlatilag minden nagyobb magyar banknak be kell vezetnie az úgynevezett alapszámlát. Azért van, akinek ez világos: “Szó sincs arról, hogy az embereket, a nyugdíjasokat köteleznék az alapszámlára. A BANKOKAT kötelezik arra, hogy biztosítsanak ilyen számlát.”

MTI / Mohai Balázs

“Egy szó sem esik arról, hogy kötelezően erre jönne a nyugdíj. Csak azt írják, hogy minden banknak kell egy alapszolgáltatású számlaverziót szabott alacsony áron értékesítenie.”

Némiképp indokolhatja a zűrzavart, hogy a rendeletből egyelőre két fontos dolog valóban hiányzik, és emiatt egyelőre nem tiszta a kép arról, hogy milyen hatása lehet a piacra:

• Egyrészt nem világos, hogy az alapszámla kötelező lehet-e azoknak, akiknek még nincs banki kapcsolatuk, de jövedelemhez jutnak.
• Másrészt nem tudni, hogy kik kaphatják meg ingyenesen a szolgáltatást, vagyis az állam és/vagy az önkormányzat rászorultsági alapon milyen körtől vállalja át a havidíj megfizetését. Ezt ugyanis egy tárcaközi szakmai bizottság csak később határozza majd meg.

Sokan nem veszik észre, hogy azért a konstrukcióban felbukkan a rászorulók számára belengetett térítésmentesség is. Igaz, ennek feltételeiről a tervezetből semmi sem derül ki, így talán nem alaptalanul aggódnak sokan, hogy a nyugdíjukhoz képest aránytalanul magas a havi 1575 forintos számlaköltség.

“Sok nyugdíjasnak az 1545 forint 3-4 napi élelmiszer ára.”

“Akinek most 100 ezer a nyugdíja, az havi 900 forint emelést fog kapni, akinek ennél kevesebb, az kevesebbet, de a bankszámla alapdíja nem lesz arányos a nyugdíjemeléssel, így nemhogy adnának, ezzel is elvesznek tőlük (is).

Általában lehúzásnak tartják, egy évre kivetítve nagyon megterhelő összegnek egy csomó nyugdíjas számára.

“Nekem az 54.000 Ft nyugdíjamból például nagyon nagy teher lenne 1545 Ft pluszkiadás. Ha azt nézem, hogy a bank 0,2 százalékot fizet kamatként a betétekre, és ez az akciós, akkor a 1,5 százalék számlavezetési díj nagyon magas. Egy tök alap bankszámla havi 2-300 ft-ból is kijön.”

Többen is felvetik, hogy az lenne korrekt, ha mondjuk x forint havi bevétel (fizetés vagy nyugdíj) alatt ingyen vagy jelképes összegért kéne szolgáltatnia a banknak. Főleg, ha összevetik azzal, hogy a postás nulla forintért hozza ki a nyugdíjat – igaz, szinte mindenki ad valamennyi jattot a kürtös embernek ezért.

MTI / Varga György

“A tranzakciós díj miatt mondtam le a bankszámlámat, azóta a postás hozza. Ezzel több ezer forintot megspóroltam. A postásnak nem adok akkora jattot, mint amekkora kezelési költséget lenyúl a bank!”

Ja, és hogy a postás kap háromszáz forintot, az ugye 5x kevesebb, mint 1575!”

Van, aki politikai távlatokban lépes látni a dolgokat:

"Azt ígérte Viktor, hogy lesz 14. havi nyugdíj, most már csak 11 havi van"

Az elutasító, értetlenkedő főcsapás mellett persze felbukkannak megértő, már-már együttműködő javaslatok is. “Ez akkor lenne megoldás, ha a postásnál lenne terminál, amivel az otthonról ki nem mozduló nyugdíjas le tudja venni a pénzt. Amúgy az embereket nem kötelezni kell rá, hanem ösztönözni, pl. ingyenes számlavezetéssel …”

“Az a szomorú, hogy a postásnak kell kihordania a készpénzt a mai high-tech világunkban.” Van, aki a megoldást is tudni véli:

... aranyforintot verjen az MNB. nem virtuálisat …

“Ha bankszámla fenntartására köteleznek, vállalják a fenntartás költségeit is?!” Az alapszámla nyújtson alapszintű szolgáltatást, ezzel megtakarítja a készpénzmozgást. Ez többek szerint is kényelmes a felhasználónak, de milliárdokat takarít vele meg az állam és a bankok is, szóval a valóban alapszintű szolgáltatást adhatnák ingyen is, mindenkinek!

"Az egész készpénz használatot be kellene tiltani, semmi haszna. Kizárólag a feketegazdaságot támogatja... Tetszik, nem tetszik ez a jövő."