A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
Hatályba lépett az Európai Unió új, digitális akadálymentesítésre vonatkozó irányelve, ami alapjaiban változtathatja meg a banki ügyintézést, és különösen az ATM-ek használatát Magyarországon. A jogszabály célja, hogy a digitális termékek és szolgáltatások mindenki számára, képességektől függetlenül, egyformán hozzáférhetőek legyenek.
Éjszaka megjelent az az MNB-rendelet, amely megszabja, melyik banknak melyik kisebb településre kell bankjegykiadó automtaatát telepítenie még idén. A bankok cserélgethetnek, a lista így még változhat.
A közösségi oldalakon terjedő tanácsokban két olyan módszert is ajánlanak a biztonságos ATM-es pénzfelvételhez, amelynek főszereplője a Mégsem gomb.
A szolgáltató automatái nemcsak pénzt adnak ki díjmentesen, de bankkártyát is, regisztrálni akár a beépített hatalmas érintőkijelzőkön is lehet.
Nekik kell gondoskodniuk a megfelelő helyszínről.
Nem lehet megvenni egyszerre olyan sok bankautomatát, és informatikai korlátai is vannak. Többen majd csak jövőre kapnak, döntött a kormány.
Fokozatosan nő a fizikai bankkártya nélküli készpénzfelvételek aránya a K&H bankautomatáinál. A lehetőség januári bevezetése után azonnal rákaptak az ügyfelek az újfajta megoldásra.
Az MBH Bank és a Mol együttműködésének keretében 55 új bankautomatát telepítenek töltőállomásokra. A Bankmonitor szakértői azt vizsgálták meg, hogy a lépéssel mennyire kerülhetünk közelebb a kormány céljához: minden településen legyen bankautomata.
Az OTP leköszönő vezérigazgatója a kormány több tervéről is elmondta a véleményét.
Az Országgyűlés előtt lévő módosító javaslat biztosítaná, hogy a lakosság korlátozások nélkül, minden ATM-ből akár egyszerre is hozzájuthasson 150 ezer forint, ingyenesen felvehető készpénzhez.
Mostantól már az ezer és kétezer fő közti települések kocsmái is pályázhatnak hárommilliós támogatásra, amit még visszafizetni sem kell.
A kormány kocsmatámogatással, templomfelújítással és bankautomatákkal indult kampányba a kistelepülésekért. A stratégia szavazatokat hozhat, de a valódi vidékfejlesztéshez kevés. Községek sokaságában tettük fel a kérdést: mire lenne tényleg szükségük?
A Revolut magyarországi ügyfelei sokan vannak, és többségük aktív, egyáltalán nem csak nyaralásokra tartogatja a kártyáját. Mégsem valószínű, hogy különösebb igényük lenne ATM-ekre. A hagyományos bankok ügyfélkörében is minden bizonnyal jelentős különbségek vannak, kérdés, hogyan osztják le egymás közt a kellemetlen kötelezettségeket. És egyáltalán: pontosan hova fogják tenni a legkisebb falvakban is a gépeket?
A takarékszövetkezetek jogutódjaként az MBH Banknál még mindig van 150 olyan üres, értéktelen ingatlan, ahol valaha takarékfiók működött. Ezeket az állam megvenné az ATM-telepítésekhez – praktikusan ugyanazokon a helyeken lesznek az ATM-ek, ahol piaci alapon nem érte meg banki szolgáltatást nyújtani.
Igen népszerű a kiskocsma-program, már a jogosultak 80 százaléka leadta pályázatát.
Egy rutinellenőrzésen akadt fenn a londoni székhelyű cég.
Az állam és az önkormányzatok megvásárolják a bezárt vidéki Takarékfiók-ingatlanokat, hogy oda ATM-eket lehessen telepíteni. A kormány palackvisszaváltó automatákat is akar a falvakba.
A hazai pénzügyi szolgáltatások ára érdemben 280,2 százalékkal emelkedett 2001. és 2024. áprilisa között. Ez több mint négyszerese az euróövezetben mért 59,3 százalékos emelkedésnek. De még a kérdéses időszakban mért hazai inflációt is érdemben meghaladta. Mi húzódhat meg a jelentős drágulás mögött? Hogyan lehetne az árakat vagy legalább az áremelkedést mérsékelni?
