szerző:
Molnár János
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Annak, aki végigkövette mindazt, ami itt történt, nem meglepetés, hogy mekkora gondot jelent ma a munkaerőhiány Magyarországon. Legalábbis így látja az évtizedek óta a szakmában dolgozó építési vállalkozó. A munkaerőhiányt feldolgozó sorozatunk most az építőiparban kialakult állapotokat mutatja be.

„Az új lehetőségek harmadára nemet mondok. Mert tudom, hogy nem lennék képes a megfelelő színvonalon, a saját magamtól megkövetelt színvonalon teljesíteni. Nem minden a pénz, a rólunk kialakított képet nem szabad lerombolni” – mondja Forján Mátyás, a középvállalati kategóriába sorolható Schilling Építőipari Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Aki céges filozófiáját az ár, a minőség és a szolgáltatás színvonalának egyensúlyára építi. „Ha ezt az egyensúlyt sikerül megteremteni, a cég még száz év múlva is működni fog, ez a meggyőződésem” – mondja.

Hiányszakma-mizéria

A munkaerőpiacon mind láthatóbb válságot bemutató sorozatunk eddig megjelent cikkei:

- Van elég dolgozó, csak meg kell fizetni

- Már az irodai sörcsapra sem ugrik az informatikus

Évtizedek óta nagyjából ugyanazzal az alvállalkozói körrel dolgozik, így nem csoda, ha inkább partnerként emlegeti őket. Soha nem marad az adósuk, mindig a megállapodás szerint fizet. Ezért tartanak ki mellette. Ismerik egymást, megbíznak egymásban, ami rendkívül fontos a minőség és a határidők betartása miatt. Így viszont kapacitás híján nem tud minden új megkeresésre igent mondani. Nem szereti az „agyonpapírozást”, jobban bízik az adott szóban. „Ha már elő kell venni a szerződést, annak pereskedés lesz a vége” – idézi az évtizedek alatt megtapasztalt igazságot.

©

Nem tudok versenyezni a nyugati munkafeltételekkel

„Hollandiában nem ritka, hogy az építésvezető félórás eligazítással indítja a napot. Minden brigád, minden munkatárs tudja a dolgát. Nálunk ez nem jellemző. Nyugaton a munkások a műszak végén normális, tiszta helyen átöltözhetnek, kulturált körülmények között ebédelhetnek. Nálunk meg jó, ha egy bála hőszigetelésen elmajszolják az otthonról hozott hideg ebédjüket, mert nincs hol megmelegíteni” – érzékelteti a különbséget Forján Mátyás. És persze ott van a pénz.

Forján Mátyás
©

Nyugaton nagyjából másfél-kétszeres a fizetés. Ez vitathatatlan. De mi az, ami ebben a helyzetben itthon tarthatja a munkavállalót? „A biztonság. Az, hogy nálam bejelentett állása van az év 12 hónapjában. Nem csak a főidényben. Jár neki szabadság, munkaruha, biztonsági felszerelés, cafeteria, munkába járás költségtérítése, SZÉP-kártya. És biztos lehet abban, hogy ezeket a juttatásokat a fizetésével együtt minden hónapban megkapja.” Ez azért nagyon fontos, mert a fővállalkozók nem saját csapattal dolgoznak, hanem szakalvállalkozó cégeket, brigádokat bíznak meg a különböző munkafázisok elvégzésével. Ha gond van és elakadnak a pénzek, a tartozás villámgyorsan végigfut a láncon és legtöbbször az jár a legrosszabbul, aki a legvégén van. A munkás. „Hajnalban kel, dolgozik esőben, szélben, hóban, a túlóráját a legritkább esetben fizetik ki, és még abban sem lehet biztos, hogy a végén megkapja a pénzét. Persze, hogy elmegy.

Hidegburkoló, gipszkartonos, parkettás, bádogos, festő, épületgépész

– sorolja Forján Mátyás azokat, akik az utóbbi években elmentek szerencsét próbálni, hozzátéve, hogy az 1990-es évektől kezdődően Nyugatról indult, a fejlődéssel járó és elengedhetetlen technológiai váltás alapjaiban átrendezte Magyarországon a hagyományos építőipari szakmákat. Kihaltak a nagy tudást, komoly kézügyességet igénylő mesterségek. Ma már nincs műköves, kőfaragó, díszbádogos.

Az új építkezéseken nem szembetűnő a hiányuk. A régi épületek felújításánál már annál inkább. Ma már inkább a szükség diktál. Nem ritka, hogy egy parkettás inkább kitanulja a hidegburkolást, mert a brigádban éppen azon a területen van hiány. „Régen egy mester önállóan fel tudott húzni egy házat, vagy legalábbis átlátta a folyamatokat. Ma már ez másként van. Munkafázisok elvégzésére szakosodott brigádok egymásba kapcsolódó tevékenysége jellemzi az építkezéseket. Ráadásul egyre nagyobb szerep jut a gépesítésnek. Harminc éve még elképzelhetetlen volt a gépi vakolás” – említ egy jellemző példát.

Vége a Moszkva téri embervadászatnak

Ez ma már nem működik. Nincs olyan, hogy az építésvezető hajnalban tesz egy kört a Széll Kálmán tér felé, ahol a vendégmunkások arra várnak, hogy néhány ezresért, üveg borért, egy tál meleg ételért elszegődjenek napszámosnak. Ez már csak legenda. Az meg lemoshatatlan sztereotípia, hogy a kőműves és a csapata állandóan részeg és ferdén falaz, hullámosan csempéz. „Régen becsaptak hajnalban a mesterek egy kupicával, hogy legyen erő a reggeli előtt elkezdeni a munkát. De ennél nem többet. Ma ez is megengedhetetlen. Komoly gépekkel dolgoznak, veszélyes a munka, oda kell figyelni.” Szondáztatni náluk nem szokás, nincs rá szükség. Arra viszont volt már példa, hogy a brigád fel sem vette a szállónál a munkásokat szállító kisbuszba azt a kollégát, akin meglátszott, hogy ivott.

©

A szakmát meg kell tanulni

Méghozzá az iskola mellett a terepen. Erre viszont a mai rendszerben nemigen kínálkozik lehetőség. Feszít a határidő, fenyeget a kötbér, nincs idő foglalkozni az újoncokkal, tanulókkal. mint a rendszerváltás előtti képzési struktúrában. Ráadásul nagyot zuhant az építőipar szakmai presztízse. Ma már szinte szégyen szakmunkásnak adni a gyereket. Mert nincs benne rang, nincs benne perspektíva. Forján Mátyás tud olyan szakiskoláról, ahol megfelelő számú jelentkező hiányában nem tudták elindítani a képzést.

A vállalkozó szerint a szemlélettel van a gond. Az emberek azt már elfogadták, hogy az áruházban nem tudnak alkudni egy plazmatévé árából. Azt is tudomásul vették, hogy a márkaszervizekben magasabb munkadíjért javítják meg a kocsijukat, mint egy kisebb műhelyben. Az viszont még nem épült be a gondolkodásukba, hogy az építőiparnak is megvannak a járulékos költségei, ha a szereplők átláthatóan, szabályosan működnek.

Az idő mindig sürget

A megrendelők jellemzően mindent a lehető legolcsóbban, a lehető legrövidebb határidővel akarnak megoldani, és ha valami hiányosságot tapasztalnak, minőségi kifogásokra hivatkozva azonnal megpróbálják lejjebb vinni az árat. Igazi mozgástér a munka díjazásában van. „Komoly árverseny van a piacon, ami erősíti a trükközést. A nagy cégek, amelyek speciális munkákat végeznek, például metróalagutat fúrnak, könnyebben tudják érvényesíteni a munkabérrel kapcsolatos költségeiket a vállalási árakban. A többi szereplő ezt nemigen engedheti meg magának.” Hiányzik az érdekérvényesítő képesség, az erő ahhoz, hogy az ágazat kiharcolja a valós költségek megjelenítését a vállalási árakban. Így az sem véletlen, hogy az árnyékgazdasággal foglalkozó kutatások, tanulmányok az egyik legfertőzöttebb területként emlegetik az építőipart.

Félő, hogy visszatérnek a nyerészkedők

Azt Forján Mátyás nem tagadja, hogy az építőipar súlyos gondokkal küzd. Legyen szó az utánpótlás-neveléséről, a megbecsültségről, árképzésről, árversenyről, minőségről, bérezésről, elvándorlásról. És akkor a politikaközeli ügyeket még nem is említettük. „Nézze, a pénzügyi válság elmúltával újra lendületbe jöhet az építőipar, a nagy pénz pedig csábító. Hiába tisztult sokat az iparág, hiába estek ki a kóklerek, az ügyeskedők, most, hogy javulhat a helyzet, vissza fognak térni.” Azt pedig még nem tudja senki, hogy meddig tart és milyen lépések kellenek ahhoz, hogy az elmúlt tíz év bűneit, mulasztásait orvosolni lehessen. De el kell kezdeni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elment Elton John hangja, félbe kellett szakítania a koncertjét

Elment Elton John hangja, félbe kellett szakítania a koncertjét

Macron: Eredménytelenek az Oroszország elleni szankciók

Macron: Eredménytelenek az Oroszország elleni szankciók

Buszokkal takarják a Várkert Bazárt, Orbán évértékelőjének helyszínét

Buszokkal takarják a Várkert Bazárt, Orbán évértékelőjének helyszínét

És akkor egy utolsó nagyot szólt a magyar gazdaság

És akkor egy utolsó nagyot szólt a magyar gazdaság

1160 évvel ezelőtt egy ember úgy gondolta, ő most bizony repülni fog

1160 évvel ezelőtt egy ember úgy gondolta, ő most bizony repülni fog

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója