szerző:
Torontáli Zoltán

Úgy tűnik, hogy egy rendkívül ambiciózus és nem kevésbé szerencsés szlovák vállalkozás megcsinálta a lehetetlent: kelet-európaiként bejátszotta magát a londoni ingatlanpiac kellős közepébe.

Szerkezetkész lett a 33 Central nevű irodaépület Londonban, a King William Street 33 alatt. Érdektelen hír első hallásra, hiszen London központi részein ma elég sok hasonló projekt fut. A Brexit ellenére is nagy a nyüzsgés, csaknem olyan ütemben épülnek az új ingatlanok, mintha Dubajban járna az ember. Csak az épületek magassága és kivitelezésének módja visszafogottabb, elvégre a Szent Pál-székesegyház látképben betöltött szerepét nem lehet kikezdeni, azt nem engedi meg a helyi szabályozás.

Sokkal érdekesebb, ha azt mondjuk: a 33 Central fejlesztője egy 1993-ban Pozsonyból indult, ma is szlovák központú vállalkozás, a HB Reavis. Ennek a cégnek ugyanis a londoni Cityben (a világ egyik vezető pénzügyi központjában) elvileg nem sok keresnivalója lehetne. Ha valaki becsönget oda, és azt mondja, hogy épített már jó néhány bevásárlóközpontot meg irodát pár nagyobb kelet-európai városban, nem valószínű, hogy komolyan szóba állnak vele. Ez egy zárt világ, a nagy játékosoknak. Az igazán nagyoknak.

Ehhez képest a HB Reavis ezen a helyen épít:

egy ilyen irodaházat:

©

Kétezer négyzetméter kilenc emeleten, a London Bridge lábánál, a City központjától gyalog egy köpésre, hatalmas tetőkert-panorámával. Ezt mégis hogy?

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a kőkemény szakmai alapok mellett több fontos dologra is szükség volt, amit Tomas Jurdak, a cég angol érdekeltségeinek vezetője az alábbi mondatokkal írt körül:

1. Pénz. Bővebben: Sok pénz.

„Egy idő után a cég eljutott oda, hogy az igazgatóság ült Pozsonyban, és több értékesített fejlesztés után azt látták, hogy kinőtték az országot. Akkor úgy döntöttek, kilépnek Kelet-Európából. Másnap Londonban voltunk, és elkezdtük nézni a lehetőségeket.”

2. A fapofa, amit fel kell venni.

„Kijöttünk Londonba, és leszerveztük az első találkozóinkat. Tízből öten el sem jöttek. Nehéz dolgunk volt a többiekkel is, akikkel beszéltünk. Együttműködtek velünk, de nem hitték, hogy sikeresek leszünk.”

3. A vakmerőség.

„London teljes mértékben átlátható piac, mindenki tudja az árakat. Ha egy ingatlanra licitálsz, csak az a kérdés, mennyi prémiumot adsz, amivel nyerni tudsz. Mindig a nyertes a legnagyobb vesztes, mert neki kell a legtöbbet ráfizetni, vagyis a legnagyobb kockázatot vállalni. De nekünk még többet kellett adnunk, nem volt sok lehetőségünk az ismétlésre. Ezek vissza nem térő, egyszeri befektetési lehetőségek.”

4. A szerencse

„Amikor vásároltunk, a 2008-as válság még éreztette a hatását. Most, amikor megtaláltuk a bérlőt a Wells Fargo Bank 'személyében', már magasabban vannak az árak. A kockáztatás bejött.”

Sikerült betörni a londoni Citybe? Erre még most sem vehet mérget a HB Reavis, de annyit elért, hogy fel tud mutatni három referenciát, amelyből a 33 Central nagyon komoly, és ezzel már el tudják érni, hogy sokkal komolyabban vegyék őket.

Egészen komolyan talán még most sem veszik, de már nem tartják őket zöldfülűnek.

Két további kisebb irodaprojektet is futtatnak, ezekből is próbálják kihozni a maximumot, hogy híre menjen a jelenlétüknek.

Ha kérnek tőlük 300-at, építenek 600-at

Ahhoz, hogy kint megvessék a lábukat, ki kellett költözniük, de a szakmai hátteret adó csapat jelentős része Szlovákiából jár ki támogatni a projekteket. „Ötven szék van a londoni irodánkban, de húszon mindig mások ülnek, akik otthonról érkeznek egy-egy feladatra” – mondja Jurdak. Így próbálják racionális mederben tartani a cég működését.

©

A helyismeret megszerzése kulcsfontosságú, kinti profi elemzőkkel kell együtt dolgozni ahhoz, hogy egyáltalán labdába rúgjanak. Pozsonyban ülve elég nehéz lenne például kitalálni, hogy hány bicikliparkolót érdemes építeni egy irodaházban a Cityben. Az autós parkolóhelyek építése ebben a városrészben gyakorlatilag tilos – mert ha lesz egy új hely, akkor egy újabb autó is jár majd naponta az utcán, ami tovább növeli a most is katasztrofális dugót. A Cityn keresztül a Temzével párhuzamosan viszont kerékpársztráda épül, de a metró mellett egyébként is mindenki biciklivel jár már, ami ahhoz vezetett, hogy az épülő irodaházakban a kerékpártárolók száma nagyon fontos lett. „Ha azt mondja az ügyfél, hogy 300 biciklihelyet kér, akkor mi rögtön tudjuk, hogy 600-at kell terveznünk, mert mire a ház felépül, már annyi kell neki” – mondja Jurdak.

Szlovákia leggazdagabb emberei között

A HB Reavist Ivan Chrenko és Viliam Pancik alapította 1993-ban. Chrenko vagyonát legutóbb a Forbes magazin helyi kiadása 730 millió euróra (225 milliárd forintra) tette, ezzel ő Szlovákia második leggazdagabb embere. A visszafogott stílusáról és életviteléről ismert, a média nyilvánosságát kerülő 58 éves Pancik éppen pár hete hunyt el, vagyonát a lap korábban 230 millió euróra (71 milliárd forintra) becsülte.

A cég hat országban (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Egyesült Királyság és Törökország) összesen több mint 500 embert foglalkoztat, és tavaly üzemi szinten 302 millió euró (93 milliárd forint) nyereséget termelt. A legtöbb fejlesztését hazai terepen, Szlovákiában valósította meg, Magyarországon csak 2007-ben jelent meg, legismertebb, egyben első itteni projektje a Váci Corner irodaház, de van három hektár területe az Árpád híd pesti hídfőjénél, és idén áprilisban megvette a Bem Palace-t is (amelyet a 2010-ben egyszer már kiadott építései engedély hatósági visszavonása miatt pillanatnyilag nem tud fejleszteni).

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.