Márpedig kevesen számítanak arra, hogy az olajárak emelkedni fognak. Szaúd-Arábia egész nemzetgazdasága a hatalmas olajvagyonra épült. Amely az elmúlt két évben drámai mértékben leértékelődött. Mohammad bin Szalman herceg a reformok atyja. Tulajdonképp ő irányítja az országot az idős és betegeskedő édesapja, Szalman király helyett. Nincs könnyű dolga. Az alacsony olajárak miatt két éve deficites a költségvetés. Szaúd-Arábia – történelme során először – hatalmas hitelfelvételre kényszerült. A 17,5 milliárd dolláros hitel csak átmeneti nyugalmat jelent. Hosszú távon teljesen át kell alakítani Szaúd-Arábia olajra épülő gazdaságát. Bevezették az áfát, emelték a rezsiköltségeket, melyek rendkívül alacsonyak voltak a nagy állami dotáció miatt. Csökkentették a közszolgálati dolgozók nagy részének a fizetését. De persze ez távolról sem elég.

A vitában a közszolgálati miniszter elmondta: a munkavállalók 70 százaléka közalkalmazott. Az állami munkahelyeken laza a  munkafegyelem. Nem véletlenül: rengeteg embert vesznek fel rokoni alapon. Jelenleg több mint 3 millió a közalkalmazottak száma. Egymillió jelentkezési kérelem van a minisztériumban – mondta a miniszter. Köztük 200 ezer olyan pályázó, aki a magánszektorban dolgozik, de szeretne átnyergelni a közszférára. Igaz, hogy ott kisebb a pénz, de nem kell megszakadni a munkában. Szaúd-Arábiában a munka szinte szégyennek számít, csak az alsóbb néposztályok dolgoznak (meg a vendégmunkások). A hagyományos elit nem csinál semmit, csak feléli a pénzt.

A közszolgálati szférában 74 százalékos béremelés volt 2004 és 2013 között. Igaz, hogy akkoriban szárnyaltak az olajárak – írja a CNN amerikai hírtelevízió portálja. A modern elit már külföldön végzett. Tisztában van vele: ez így nem mehet tovább, mert akkor itt a teljes pénzügyi csőd. Csakhogy mihez kezd Szaúd-Arábia több millió fiatallal, akikben nem pezseg a munkavágy? Legfeljebb arra hajlandóak, hogy egy órácskát alibizzenek valamilyen közszolgálati munkahelyen.