Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Jelentősen, 66 százalékkal volt magasabb a Magyar Nemzeti Banknál munkatársai átlagos havi alapbére szeptemberben, mint a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzőké a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai szerint (a szeptemberiek még nem jöttek ki). A jegybankban foglalkoztatottaknál ez 795 850, a versenyszférában dolgozóknál 478 061 forintot jelent. Már ez utóbbi is közel kétszerese az országos átlagnak – írja a Világgazdaság a szervezet napokban frissített összesítésére hivatkozva.
A nem vezető beosztású MNB-sek átlagosan közel bruttó 720 ezret kapnak. A legjobban kereső jegybanki referens havonta 615 ezret, a legbőkezűbben megfizetett ügyintéző 530 ezret kap. A szakértői tanácsadói csúcsbér 1 millió 360 ezer, a szakértői pedig 1 millió 120 ezer.
A szeptemberi összegek több mint 25 voltak magasabbak, mint 2013 decemberében, amikor az MNB először tette közzé az adatokat azt követően, hogy magába olvasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A pénzügyi, biztosítási szektorban nem volt ilyen gyors az emelkedés, sőt: az ottani átlagbérek idén augusztusban még alacsonyabbak is voltak, mint a három évvel korábbiak, 13 ezer forinttal.
A jegybank 2013 júliusában vezette ki a korábban alkalmazott bónuszrendszerét, így „a korábbi igazságtalan bérezési arányok megszűntek. A 2013-ban kialakított új bérstruktúrában a jegybanki vezetés a munkatársak körében már közelítette a fizetéseket a pénzügyi szférában szokásos bérekhez” – idézte az MNB honlapját a Világgazdaság.
A jegybank vezetőinek bérét idén tavasszal megemelték. Az MNB személyi jellegű ráfordításai szeptemberben meghaladták az 1,2 milliárdot, szemben a 2013 végi közel 794 millióval.
