A tegnap utcára került HVG-ben jelent meg az 500 legnagyobb magyar cég toplistája. A tizenegyedik HVG top 500 a 2015-ös árbevételük alapján rangsorolja a nagyvállalatokat (a nyereség szerinti legnagyobbak listája a lap jövő heti számában lesz). Egyik fő tanulsága, hogy a hazai legnagyobbak forgalmában bekövetkezett leglátványosabb változásokat szinte kivétel nélkül külföldi történések magyarázzák.

És a számok azt mutatják, hogy addig jó, amíg így van. Miközben ugyanis az 500 legnagyobb vállalat határon túli árbevétele egy év alatt több mint húsz százalékkal nőtt, hazai terepen ugyanők mindössze századekkora növekedést tudtak elérni. Itt az árbevétel szerinti élboly:

Más kérdés, hogy az óriáskülönbséget részben egy óriáskivétel magyarázza. Ez a General Electric amerikai világvállalat magyarországi érdekeltsége, amely szokatlan húzással, egy leánycég egyetlen nap alatt lezavart megvásárlásával, majd eladásával háromszorozta meg korábbi forgalmát – a részletek kiderülnek a hetilap cikkéből.

Ez az óriási ugrás, amellyel a GE-érdekeltség a legnagyobb magyarországi cégként zárta a 2015-ös évet, a toplista ötszáz vállalatának együttes adatát is átírja. A HVG ezért a GE nélküli 499 nagyvállalat adatait is összesítette. Export és hazai értékesítés között így is hatalmas a különbség: miközben a 499 cég kivitele 10 százalékkal nőtt, belföldi eladásaik csupán fél százalékkal lettek magasabbak. Azaz „GE-hatás” nélkül is igaz, hogy elsősorban a külföldre termelő cégek képesek növekedésre; még mindig sokkal nehezebb dolguk van azoknak, amelyek a hazai piacból kénytelenek megélni.

A GE élre kerüléséhez azonban még valamire szükség volt: a világpiaci olajárak zuhanására. Ha ugyanis a Mol árbevétele nem csökken, a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is az olajvállalat végzett volna az élen. De a HVG elemzéséből az is kiderül, hogy miközben a kőolaj ára egy év alatt majdnem megfeleződött, a magyar autósoktól csupán 12 százalékkal kértek kevesebbet a 95-ös oktánszámú benzinért és 14 százalékkal a gázolajért, mint egy évvel korábban.

A top 500-nak öt éve „kötelező kelléke” egy sajátos HVG-toplista: a válságállósági rangsor. Ez évről évre azt veszi számba, hogy az ötszáz legnagyobb közül melyek azok a vállalatok, amelyek a legnagyobb növekedést tudták elérni saját 2008-as produktumukhoz képest. 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban reálértéken még deficites volt a mérleg. 2014-ben a toplistatagok árbevétele valamelyest az árváltozás hatását figyelembe véve is is nagyobb volt saját 2008-as adatuknál, de a tavalyi volt az első olyan év, amikor a topcégek így számolt forgalma már számottevően – 9 százalékkal – fölötte volt a hét évvel korábbinak. Azaz a legnagyobb magyar vállalatok végre csakugyan túljutottak a 2008 őszén kitört válságon.