Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Tovább tart a magyar építőipar zuhanása, újra két számjegyű esést mért a KSH. A mostani 13,2 százalékos visszaesés nem lóg ki a sorból: amióta 2015 végén kifutottak az EU-pénzből finanszírozott projektek, egyetlen hónap volt csak, amikor nem volt két számjegyű a visszaesés.
Azt, hogy mennyire durva mélyütés volt az EU-s projektek befejezése, azon lehet a leginkább látni, hogy az egyéb építmény kategóriában 25 százalékos a zuhanás. Ez az elsőre rejtélyesnek tűnő név fedi többek közt az összes útépítést és a vasúti építkezéseket is, márpedig a leginkább ezek az ágazatok vannak rászorulva Brüsszelre. Az épületek közt már növekedést mértek, de ez még nem igazán a lakásépítések felpörgetésének köszönhető. Sokkal inkább az ipari épületek húzták ezt a csoportot, de ide számolták el a stadionépítéseket is.
Jól látszik a grafikonon, melyik ponton értek véget az EU-s finanszírozású projektek.
KSH
A mostani adat különösen úgy durva, ha az egész évet figyeljük: idén nemhogy még nem volt hónap, amikor ne csökkent volna az építkezések mennyisége a tavalyihoz képest, általában teljes összeomlást mutattak a számok. Az év első öt hónapjában folyamatosan 20-30 százalékos zuhanást mértek, mélypontként márciusban harmadát elvesztette az építőiparunk. A nyáron már látszottak a kilábalás apró jelei, augusztusban csak 9 százalékos volt a visszaesés, most azonban újra úgy látszik, mennyire súlyos a helyzet. Az első kilenc hónapot összesítve még mindig 20 százalékosnál nagyobb a zuhanás.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt várja, hogy jövőre mutassa az építőiparunk a látványos bővülés első jeleit. Ennek az oka egyrészt az, hogy idén katasztrofális számok érkeznek, amiknél szinte már csak jobban lehet teljesíteni. Még fontosabb viszont, hogy addigra beérnek a mostani lakásépítési szerződések. A szakértő úgy számol, hogy 2018 végéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra, ami szintén felfelé fogja húzni a számokat.
Az persze nem meglepetés, hogy Magyarországnak úgy kellettek az uniós pénzek, mint egy falat kenyér. Fejlesztésekre nem nagyon tellett volna, ha az EU nem ad: a bizottsági értékelés alapján a 2007 és 2013 közt lehívott 21 milliárd euró az összes kormányzati beruházás több mint felét, 57 százalékát tette ki. Ezzel rekorderek vagyunk az EU-ban.
